Feljelentették Olaf Scholzot

Hosszú évek óta hangos a német sajtó az úgynevezett cum-ex pénzügyi visszaélésektől. Hamburgban – ahol Olaf Scholz jelenlegi kancellár 2011 és 2018 között a tartományi rangú város polgármestere volt – az adófizetők 2016-ban 47 millió euró adó-visszatérítésről mondhattak le, miután a szociáldemokrata–zöldpárti irányítású helyi hatóságok elévültnek nyilvánították a helyi Warburg Bank, az egyik legnagyobb német magánpénzintézet egyes törvénytelen ügyleteit. Viszont a cum-ex tranzakciókat közben szövetségi szinten bűncselekménynek minősítették, a bonni bíróság pedig a Warburg Bank két illetékesét is letöltendő börtönbüntetésre ítélte, mert részt vettek ilyenekben. A cum-ex ügyleteket a törvényi szabályozás tíz évvel ezelőtti módosítása előtt úgy bonyolították le adócsalók, hogy kétszeresen igényelték vissza a tőkejövedelem utáni adót az osztalékfizető (cum) és az osztalékot nem fizető (ex) részvények zavaros adásvételével.

Ezzel több milliárd euró kárt okoztak a német államnak.

Olaf Scholz kancellár már korábban is a vizsgálatok célkeresztjébe került, miután Hamburg első embereként többször is tárgyalt a szóban forgó bank vezetőivel, Max Warburggal és Christian Oleariusszal. Felelősségre azonban nem vonták. Scholz tavaly áprilisban – amikor szövetségi alkancellár, egyben pénzügyminiszter volt – a tartományi szenátusi vizsgálóbizottság előtt azt mondta, semmire nem emlékszik ezekből a tárgyalásokból. Ám a felelősségre vonását követelő mostani, 36 oldalas keresetet jegyző Gerhard Strate német sztárügyvéd szerint a jelenlegi baloldali kancellárnak legalábbis poszttraumás stressz-szindrómában kellene szenvednie ahhoz, hogy valóban semmire ne emlékezzen. A büntetőfeljelentést nemcsak Scholzcal, hanem Peter Tschen­tscherrel, a csaknem ­kétmilliós Hanza-város jelenlegi, szintén szociál­demokrata (SPD) polgármesterével szemben tették meg, aki a kérdéses időszakban Hamburg pénzügyi „szenátora”, azaz tartományi rangú pénzügyminisztere volt. Mindkettejüket vádolják adóelkerülésben való bűnrészességgel, Scholzot pedig hamis tanúzással is - írja a Magyar Nemzet.

Németországban az ügyészség nem független, hanem politikai utasításokat követ. Az is lehet, hogy elsimítják az ügyet, ami ugyan botrányos lenne, de elméletileg elképzelhető. Normális esetben ezeket a dolgokat itt nálunk kellene kivizsgálni. Ám politikai okokból valószínűleg tartom, hogy átadják az aktát a kölni ügyészségnek, amely már vizsgált ilyen eseteket, sőt ott ítéletek is születtek

 – mondta a lapnak Annette Heinisch, az ügyre rálátással bíró hamburgi ügyvédnő, aki maga is képviselt ügyfeleket a cum-ex-perekben. Heinisch – aki Stratét vitán felül állóan feddhetetlen és a pártpolitikán felül álló ügyvédkollégának ismeri – úgy véli, politikai szinten sok múlik azon, hogy mit tesz az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU). Újabban a CDU Friedrich Merz elnökké választásával nagyobb távolságot tarthat az SPD-től, mint Angela Merkel kancellársága idején. Mindenesetre a hamburgi helyi CDU nem akarja, hogy az ügy elsikkadjon. Richard Seelmaecker, a párt illetékese azt nyilatkozta a Der Spiegel hírmagazinnak:

Nem lep meg a büntetőfeljelentés. Szavahihetetlen a kancellárunk.

Mint mondta, „dicstelen nóvum” lenne Németországban, ha az ügyészség elegendő bizonyítékot látna a bűncselekményhez, és Scholznak a vádlottak padjára kellene ülnie. Hamburgban és szövetségi szinten is 2025-ben esedékesek a következő választások. Annette Heinisch úgy véli, Tschentscher esetében – akinek járványkezelési politikájával szemben rendszeresen tüntetéseket tartottak Hamburgban – az ügy dominóhatást is kiválthat.