Nagyvilág

2016.08.12. 02:33

Illegális bevándorlás - Németországban tudományos felmérés kezdődött a menekültpolitikáról szóló sajtótudósításokról

Berlin - Németországban nagyszabású médiatudományi kutatás kezdődött a menekültpolitikáról szóló sajtótudósításokról, a felmérés előzetes megállapításai szerint tavaly a menekültválság mélyülésével eltérés keletkezett a beszámolókból kibontakozó kép és a lakosság helyzetértékelése között, ami rontotta a sajtó hitelességét - írta csütörtökön a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap az online kiadásában.

Berlin - Németországban nagyszabású médiatudományi kutatás kezdődött a menekültpolitikáról szóló sajtótudósításokról, a felmérés előzetes megállapításai szerint tavaly a menekültválság mélyülésével eltérés keletkezett a beszámolókból kibontakozó kép és a lakosság helyzetértékelése között, ami rontotta a sajtó hitelességét - írta csütörtökön a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap az online kiadásában.

A Hamburg Media School (HMS) idén ősszel záruló kutatásában 34 ezer hírt, hírösszefoglalót, beszámolót elemeznek Michael Haller, a lipcsei médiakutatási intézet (Institut für Praktische Journalismusforschung - IPJ) tudományos igazgatójának vezetésével. Azt vizsgálják, hogy a német sajtó 2009-től 2015 végéig miként tudósított a menekültpolitikáról, hová helyezte a hangsúlyokat, és miként mutatta be az úgynevezett befogadási kultúrát (Willkommenskultur). Kommentárokat, véleménycikkeket nem vontak be a kutatásba.

Michael Haller a FAZ-nak elmondta: az elemzés előzetes eredményei azt mutatják, hogy a sajtó 2009-től kezdve átvette a politika Willkommenskultur-magyarázatát, és 2015 elejére az az "elbeszélés" gyökeresedett meg, hogy Németország tanult a múltjából, és most már példamutató módon befogad embereket, míg korábban a görögországi államadósság-válság és az olaszországi menekültügyi problémák kezelése miatt önző, egoista országként érzékelték Európában.

Aztán a menedékkérők egyre tömegesebb beáramlásával robbanásszerűen emelkedett a befogadási kultúra ügyét tematizáló írások száma. A kutatók 19 ezer ilyen anyagot gyűjtöttek össze a 2015-ös sajtóból, ami négyezerrel meghaladja a megelőző hat évben együttvéve megjelent tudósítások számát. A menekültválság legsúlyosabb szakaszában, a 2015 július-szeptemberi időszakban egyes lapok kiadásonként átlagosan hét anyagot közöltek ebben a tárgyban.

Michael Haller elmondta: a beszámolók 82 százaléka pozitív kicsengésű, 12 százaléka tárgyilagos, 6 százaléka problémákkal, feszültségekkel terhes területként jeleníti meg a menekültpolitikát. A tömegeket elérő sajtótermékek átvették Angela Merkel azon mottóját, hogy "Sikerülni fog!" (Wir schaffen das), Németország megoldja a kihívást - tette hozzá, példaként említve, hogy egy vezető országos politikai hetilap, a Die Zeit egyik tavaly augusztusi száma az Üdvözöljük (Németországban)! (Wilkommen!) felirattal a címlapján jelent meg.

A kutató szerint kérdéses, hogy a sajtó megfelelt-e az elvárható kritikus megfigyelői hozzáállásnak, szerepnek, ugyanakkor meglehet, hogy tevékenységének kedvező hatásai is voltak: valószínűleg a tudósítások "tendenciájával" is összefüggésben van, hogy sok városban emberek, csoportok, civil kezdeményezések a mindennapi gyakorlat szintjén valósították meg a befogadás kultúráját, és ezzel segítettek megbirkózni a menedékkérők áradatával.

Michael Haller hozzátette, hogy az országos és regionális sajtótermékek a németek segítőkészségét mutatták be, és kevés tudósítás világított meg olyan jelenségeket, mint például a hatóságok túlterheltsége.

A kutatásban külön megvizsgálták a legnagyobb sajtótermékek 2015 nyarán megjelent beszámolóinak hangvételét. Kimutatták, hogy az ARD országos köztelevízió Tagesschau című híradójában a vonatkozó tudósítások 20 százaléka tartalmaz a befogadás kultúráját implicit - vagyis kimondatlan, hallgatólagos - módon pozitívan értékelő, méltató elemeket. A Spiegel Online hírportál esetében ez az arány csaknem 40 százalék, a Die Welt című lap online kiadásában 15 százalék.

A befogadási kultúra fogalma szeptember elején, a szászországi Heidenauban történt idegenellenes zavargások és az alsó-szászországi Salzhemmendorf nevű faluban egy menekültszállás ellen végrehajtott Molotov-koktélos támadás után érte el a "csúcspontot" a német sajtóban, aztán helyette a határellenőrzés fogalma került előtérbe - mutatták ki a HMS kutatásában.

Azt is kimutatták, hogy szeptember elejétől kezdve a mértékadó sajtótermékek kétharmada eleinte figyelmen kívül hagyta, hogy a nagyszámú menekült befogadása és a nyitott határok politikája új kihívások elé állítja a társadalmat, csupán a tudósítások egyharmada foglalkozott a problémákkal, és csak ősz derekától nyertek nagyobb teret a helyi gondokat bemutató, tényfeltáró beszámolók.

Azonban a lakosság beállítottsága időközben megváltozott, a sajtó lemaradt és csak "futott" a változó lakossági helyzetértékelés után. A tudósításokból kibontakozó kép és a lakosság tapasztalatai közötti különbség pedig 2015 végére rontotta a média hitelességét, és a befogadási kultúra konszenzusos fogalomból a menekültügy körüli vitákat megjelenítő fogalommá változott - írta a FAZ.

- MTI -

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!