Nagyvilág

2013.06.18. 18:19

Freedom House: Magyarország "megszilárdult demokrácia", a térségben a nyolcadik, utolsó a kategóriájában

Washington, 2013. június 18. kedd (MTI) - Magyarországot a "megszilárdult demokrácia" kategóriába sorolta, az ehhez a csoporthoz tartozó nyolc ország közül az utolsó helyre állította a Freedom House (FH) a kedden nyilvánosságra hozott, Nations in Transit 2013 (Nemzetek átalakulóban 2013) című értékelése.

Washington, 2013. június 18. kedd (MTI) - Magyarországot a "megszilárdult demokrácia" kategóriába sorolta, az ehhez a csoporthoz tartozó nyolc ország közül az utolsó helyre állította a Freedom House (FH) a kedden nyilvánosságra hozott, Nations in Transit 2013 (Nemzetek átalakulóban 2013) című értékelése.

A washingtoni központú nemzetközi jogvédő szervezet értékelése 29 országra (Közép-Európára, a Balkánra és a volt Szovjetunió tagállamaira) terjed ki és a tavalyi évre vonatkozik. A FH összesen hét szempontból vizsgálta a demokrácia helyzetét az érintett országokban, a legjobb teljesítményt 1, a legrosszabbat pedig 7 ponttal értékelve.

Az összesítésben az 1 és a 3 pont között teljesítő "megszilárdult demokráciák" közé a FH Szlovéniát (1,89 pont), Észtországot (1,96), Lettországot (2,07), Csehországot (2,14), Lengyelországot (2,18), Litvániát (2,32), Szlovákiát (2,57) és Magyarországot (2,89) sorolta.

A sort Bulgária (3,18) és Románia (3,5) folytatja, a két ország azonban már a "félig konszolidált demokráciák" kategóriájába tartozik.

Magyarország a választási folyamat és a civil társadalom megítélésében egyaránt 2,25 pontot kapott. A FH szerint a magyar médiafüggetlenség 3,5, az országos szintű demokratikus kormányzás szintén 3,5, a helyi szintű demokratikus kormányzás 2,75, az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége 2,5, a korrupció állapota pedig 3,5 ponttal értékelhető. A most nyilvánosságra hozott jelentés szerint Magyarország összesített pontszáma 3 századdal rosszabb, mint a tavaly közölt eredmény.

A felmérés egyébként Közép-Európában Csehország mellett csak Magyarországon mutatott ki javulást az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége tekintetében. Magyarország esetében a szöveges értékelés rámutatott, hogy 2012-ben az Alkotmánybíróság több "problémás törvényt" megsemmisített, ami enyhített az előző évi, "meglehetősen meredek leértékelésén". Közép-Európában a FH ugyanakkor egyedül Magyarországon észlelt rosszabbodást a helyi szintű demokratikus kormányzás tekintetében és a civil társadalom működésében. A jelentés szerint utóbbi esetben azért rontották le az osztályzatát 2-ről 2,25 pontra, mert "új bizonyítékok alapozták meg azt az észlelést, miszerint közpénzeket használnak fel a kormányhoz ideológiailag vagy személyes kapcsolatok révén fűződő civil csoportok támogatására".

A jelentés hangoztatja, hogy az Orbán-kormány továbbra is "védelmezte a média-, adatvédelmi és bírósági felügyeleti testületek vitatott átszervezését és személyi állományának cseréjét", ugyanakkor kisebb engedményeket tett a nemzetközi nyomásnak azon törvények szövegezésében, amelyek a politikai és a társadalmi tevékenység további dimenzióinak szabályozását célozzák.

A FH kitért arra is, hogy több olyan jogszabályt, amelyet az Alkotmánybíróság semmisnek nyilvánított a jelentés által vizsgált 2012-es időszakban, 2013-ban alkotmánymódosítás révén helyreállítottak.

A jelentés rámutatott, hogy Szlovákia és Románia esetében, ahol az országra a nemzetközi hitelezők részéről nyomás nehezedett a népszerűtlen lépések elfogadása érdekében, a nemzetközi tanácsoknak ellenálló vagy azokkal ellenszegülő politikai vezetők magukat a közérdek védelmezőiként, belföldi ellenfeleiket pedig félig-meddig árulókként tűntették fel. "De ennek a jelenségnek a legkiemelkedőbb példája Magyarország lehet, amelynek a Nemzetek átalakulóban (jelentésekben kimutatott) értékelése az EU-csatlakozás óta többet gyengült, mint bármelyik tagállamé, 2010-ben és 2011-ben érve el a legnagyobb hanyatlást" - mutattak rá az értékelés szerzői.

A jelentés szerint az Orbán Viktor vezette Fidesz arra használta fel parlamenti "szupertöbbségét", hogy "növelje a politikai ellenőrzést több kulcsfontosságú intézmény, leginkább a bíróságok és a médiaszabályozó testület fölött".

A FH rámutatott, hogy az új alkotmány a sarkalatos törvények kategóriájába sorolta a kultúra, a vallás, az erkölcs és a gazdaság ügyeit, beleértve olyan kérdéseket is, mint az államadósság és a nyugdíjak.

"A változások végeredményben rendkívül módon megnehezítik bármely jövőbeli kormányzat számára a Fidesz által létrehozott struktúrák és irányvonalak megváltoztatását" - írták a FH elemzői, hozzátéve: a kormánypárt folytatta az alkotmány "tetszése szerinti módosítását, hogy az megfeleljen rövid távú igényeinek".

"A civil társadalom és a helyi demokratikus kormányzás terén 2012-ben történt leértékelésével Magyarországnak a demokrácia-pontszáma közelít a konszolidált demokráciák és félig konszolidált demokráciák közötti határhoz, ahhoz a kategóriához, amely Bulgáriát és Romániát, valamint a jobban teljesítő balkáni államokat foglalja magában" - figyelmeztetett a FH jelentése.

A jogvédő szervezet ugyanakkor ismételten méltatta azt a javulást, amelyet a 2011-ben és 2012-ben elfogadott, legvitatottabb jogszabályi változásoknak az Alkotmánybíróság általi elutasítása eredményezett.

- MTI -

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!