Érdekességek a mai napról 01.29.

137 éve halt meg Deák Ferenc magyar politikus, a "Haza bölcse". Budapesten 72 éves korában halt meg január 28-ról 29-re virradó éjszaka szívinfarktus következtében. A halál pontos időpontja nem ismert. Kortársai "a haza bölcsé"-nek nevezték megfontoltsága és tisztessége miatt. Az 1848.04.07-én megalakult első, a parlamentnek felelős, független minisztérium (Batthyány-kormány) igazságügy minisztere volt, majd a kormányzó Deák-párt vezetője. 1861-ben Ferenc József elutasította az 1848-as törvények helyreállításáról szóló feliratát, az országgyűlés pedig nem engedett a bécsi udvar nyomásának, így a kompromisszumkísérlet nem sikerült. Ferenc József feloszlatta az országgyűlést és november 5-én újabb abszolutista kormányzati rendet léptetett életbe. 1865-ben írott "Húsvéti cikk"-e, amely a "Pesti Napló"-ban jelent meg, a bécsi udvar és a magyar politikai pártok kiegyezési tárgyalásainak új szakaszát nyitotta meg. 1867.03.15-én létrejött az osztrák-magyar kiegyezés, a Habsburg-monarchia osztrák-magyar dualista monarchiává alakult át. Az erről szóló törvényt 1867.05.29-én szavazta meg az országgyűlés (1867: XII. tc.).

Magyarországot a kiegyezés keretében független királyságnak ismerték el, amely saját parlamenttel, alkotmánnyal, felelős kormánnyal rendelkezett, azonban a közös államfő révén reálunióban volt Ausztriával, vele közösen intézte külügyeit, hadügyeit, pénzügyeit, és közös vámhatárt létesített. (ezért téves az a megállapítás, hogy az első világháborút Magyarország robbantotta ki). Tíz évenként meg kellett újítani az úgynevezett gazdasági kiegyezést. A dualista rendszer idején Magyarországon jelentős ipari fejlődés vette kezdetét a nagybirtokrendszer fenntartása és a nagy tömegű szegényparaszti réteg megmaradása mellett. A magyar-horvát viszonyt 1868-ban a XXX. törvény rendezte, amely korlátozott horvát jogokat elismert, azonban autonómiát nem biztosított Horvátországnak.

82 éve született Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök. 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1961-1963 között tanulmányokat folytatott a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán. 1973-ig az MTA Állam és Jogtudományi Intézetében dolgozott, majd egyetemi tanár lett. 1978-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója. 1985 óta az egyetem Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője. 1990. május 23-tól 1993. február 22-ig az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként feladata volt az MTA felügyelete. 1991-től a bős-nagymarosi vízi erőmű kormánymeghatalmazottja is volt. 1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott. 1993. február 22-től 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett. 1995-ben az ellenzéki MDF, KDNP és Fidesz közös államfőjelöltje volt. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke. 1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért. 2000-ben az FKgP Mádl Ferencet jelölte köztársasági elnöknek. Június 6-án az Országgyűlés megválasztotta Göncz Árpád utódjaként köztársasági elnökké a harmadik fordulóban. Ekkor távozott minden addigi munkahelyéről.

176 éve párbajban meghalt Alekszander Puskin orosz író, költő, drámaíró.

153 éve született meg Anton Pavlovics Csehov orosz drámaíró (Sirály, Cseresznyéskert).

114 éve született Páger Antal színész, Kossuth-díjas színész, kiváló művész. Karrierjében óriási törést hozott a II. világháború, hiszen előtte is sikeres, elismert művész volt, de politikai hozzáállása miatt menekülnie kellett az országból. Közszereplését teljesen összemosták a németbarát náci elveket valló pártok rendezvényein történt megjelenése, versei. Emigrációja után Argentínában élt, ott szervezett színi társulatot, de hamarosan elpártoltak tőle, ekkor festésből élt. 1956 után máig titokzatos okból az új rendszer vezetői hazahívták, Páger pedig jött, és ismét meghódította a filmvásznat. Propaganda filmekben kellett szerepet vállalnia, de a megélhetés akkor ezen múlott. A konszolidáció időszaka után sikerekben gazdag életet élhetett, számtalan színpadi, film szerep, rádiójátékok és szinkron szerepek tették teljessé életét.

88 éves lenne ha élne Kemény Henrik bábszínész (Vitéz László megalkotója). A "Népművészet Mestere", érdemes művész. Apja és nagyapja mutatványos bódéjában nőtt fel, a család több mint százéves hagyományait folytatta. 1931-től ő is fellépett, 1935-ben faragta ki első bábfiguráját, és eljátszotta első főszerepét. 1945-ben édesapjától átvette a színházat. Mivel a népligeti vurstlit felszámolták, az 1950-es évek elejétől az Állami Bábszínházhoz került, ahol két évtizedig bábokat tervezett és készített, játszott, majd ismét visszatért a vándorszínházhoz. Fő műve a "Vitéz László".

63 éves a Budapesten született Vámos Miklós író, forgatókönyvíró (Csók, anyu, Szamba, Ámbár tanár úr).

61 éve halt meg Fejes Jenő autó- és motortervező, a hazai autó- és repülőgépgyártás egyik megszervezője. Találmánya a közismert Fejes-féle lemezmotor és autó.