Nagyvilág

2012.08.09. 12:36

Csatáry-ügy - Szlovák szakértők: kevéssé valószínű Csatáry László kiadatása

Pozsony, 2012. augusztus 9., csütörtök (MTI) - Bár Szlovákia több módon is megpróbálhatja elérni Csatáry László kiadatását, ezek mindegyike összetett folyamat, és kevéssé valószínű, hogy a volt kassai csendőrtisztet valóban kiadják - derült ki abból a csütörtökön közölt elemzésből, amelyet a SITA szlovák hírügynökség jogi szakértőkkel készíttetett.

Pozsony, 2012. augusztus 9., csütörtök (MTI) - Bár Szlovákia több módon is megpróbálhatja elérni Csatáry László kiadatását, ezek mindegyike összetett folyamat, és kevéssé valószínű, hogy a volt kassai csendőrtisztet valóban kiadják - derült ki abból a csütörtökön közölt elemzésből, amelyet a SITA szlovák hírügynökség jogi szakértőkkel készíttetett.

Az analízis megállapítja, hogy Csatáry Szlovákiának való kiadatását két különböző módon is kérheti a szlovák fél. Az egyik módszer az lenne, hogy az illetékes szlovák szervek európai elfogató parancsot adnának ki Csatáry ellen, a másik lehetőség a két ország szaktárcáinak - nemzetközi szerződés alapján történő - megegyezését feltételezi.

Az első forgatókönyv szerint az ügyben illetékes kassai, egyes számú járásbíróságnak - mielőtt kiadja az elfogatóparancsot - először bizonyítania kellene, hogy a Népbíróság által 1948-ban Csatáry ellen hozott halálos ítélet 1990-ben életfogytiglani szabadságvesztésre módosult. Amennyiben a bíróság az elfogatóparancsot annak okán adná ki, hogy Csatáry Szlovákiában töltse le az 1948-as ítéletből adódó büntetését, nem járna sikerrel - állapítja meg az elemzés. Rámutat: a hatályos magyar jogszabályok ugyanis nem teszik lehetővé, hogy egy Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárt kiadjanak, tehát csak arra nyílna lehetőség, hogy az érintett Magyarországon töltse le a büntetését.

"Ez a leggyorsabb és legvalószínűbb változat" - állapítja meg az elemzésben Marek Mihálik jogi szakértő, aki szerint "ez a módszer is rizikós". Megállapítja: amennyiben a magyar fél ugyanazon tettek miatt indít eljárást Csatáry ellen, mint amelyek alapján a csendőrtisztet 1948-ban elítélték, attól fogva a jog nem kötelezi a magyar hatóságokat arra, hogy érvényt szerezzenek a Népbíróság ítéletének.

Az illetékes szlovák bíróság olyan újonnan felfedezett tettek okán is kiadhatná az elfogatóparancsot, amelyeket az 1948-as ítéletet hozó Népbíróság nem vizsgált. Ebben az esetben azonban csak akkor válna indokolttá a kiadatás, amennyiben ezek kapcsán a magyar hatóságok nem indítottak vizsgálatot az érintett személy ellen, ám ebben az esetben - a specialitás alapelve alapján - kizárólag ezekért a tettekért vonhatná felelőségre a szlovák bíróság Csatáryt.

A kiadatás kérelmezésének másik - a két szaktárca megegyezését feltételező - módja sokkal hosszadalmasabb lenne, és megvalósítása akár évekig tarthatna - állapítja meg Lucia Mokrá, a pozsonyi Komensky egyetem jogi szakértője. Megjegyzi: egyébként sem valószínű, hogy ez a módszer használható lenne, hiszen ellentétben áll egy 1989-ben Magyarország és Szlovákia között kötött kétoldalú szerződéssel, amely a két ország hatóságainak megtiltja, hogy a másik félnek büntetés-végrehajtás céljából kiadják a saját állampolgáraikat.

A kassai gyűjtőtáborban elkövetett háborús bűntettek gyanúja miatt Budapesten július 18-án őrizetbe vett, majd néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság által házi őrizetbe helyezett Csatáry László Szlovákiának való kiadatását elsőként a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége szorgalmazta. Később a kiadatás mellett foglalt állást Tomás Borec, a szlovák igazságügyi tárca vezetője is, aki az ügyben gyors eljárást kért az abban illetékes kassai, egyes számú járásbíróságtól.

Csatáry László a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában. Efraim Zuroff, a szervezet vezetője kétszer is feljelentette Csatáry Lászlót az 1944-es, majd később az 1941-es deportálások miatt. A Budapesti Nyomozó Főügyészség a héten alaptalannak minősítette Efraim Zuroffnak azt az állítását, miszerint a háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz, az 1944-es deportálások ügyében tovább folyik a nyomozás. A 97 éves Csatáry kezdettől fogva tagadja bűnösségét.

- MTI -

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!