Március 15. - Németh Zsolt: a magyarok álma az egyén és a nemzet szabadságának elválaszthatatlansága

Berlin, 2012. március 15., csütörtök (MTI) - A márciusi forradalom politikai programja az egyéni és a nemzeti szabadság elválaszthatatlanságára épült, és ma is ez a magyarok álma - fejtette ki Német Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön a berlini magyar nagykövetségen mondott ünnepi beszédében.

Németh Zsolt elmondta: a magyarok 1848-ban alkotmányos forradalmat hajtottak végre, és radikálisan átalakították az országot. A forradalom három fő követelése a politikai élet demokratizálása, az állami szerepvállalás a modernizációban és az osztrák birodalmon belüli önállóság biztosítása volt. Európai összehasonlításban pedig a forradalom és szabadságharc rendszerének három fő jellegzetessége abban állt, hogy gazdaságilag és társadalmilag is a leghátrányosabb helyzetből, a legmélyebbről indulva alakult ki, a legtovább tartott, hiszen csak egy év múlva tudta leverni az udvar, és akkor is "csak Moszkva segítségével", és a legmesszebb ment el a viszonyok átalakításában.

Hangsúlyozta: "a történelem ura kegyes hozzánk, mert ma nem kell harcterekre vonulnunk az egyéni és nemzeti értékeink védelmében", hiszen mindaz, amit 1849-ben "az európai rend nevében elfojtottak, 1957 óta a nyugat-európai és 1990 óta az összeurópai és az euró-atlanti rend szerződéses alapja".

Az európai rend alapja nem az önzés szabadsága, hanem az egyének, társadalmi rétegek, nemzetek és régiók szolidaritásának szabadsága. Az európai integráció "erről a morális alapról indul el", és erre az alapra "az európai ház" jelenleg zajló átalakítása során is nagyon kell vigyázni, hiszen ha az európai politikai életben "eluralkodik az erősebb jogának farkastörvénye, akkor az európai integráció sorsa megpecsételődik" - mondta Németh Zsolt a több mint száz meghívott vendég - köztük német politikusok és diplomaták - előtt elmondott beszédében.

Hozzátette: a magyarok nagyra értékelik és támogatják az euróöezetben és az egész unióban kialakult válság leküzdését célzó közös erőfeszítéseket, de tudják, hogy minden tagállam azzal járulhat hozzá a leginkább a válság megoldásához, ha "otthon rendet tesz, vagyis egészségesen és főként racionális költségekkel működő gazdaságot és társadalmat hoz létre".

Magyarországot különösen nehéz helyzetben érte a válság, éppen úgy, mint az 1848-as átalakulás, mert az 1989-es "bársonyos" rendszerváltás ára számos fontos reform elmaradása volt. Ennek következményeként az ország "súlyos gazdasági helyzetbe jutott, elmélyülő társadalmi problémákkal szembesült, ami útját állta a modernizációs hátrány ledolgozásának". Ez a helyzet magyarázza a 2010 tavaszán alakult kormány kétharmados felhatalmazását - fejtette ki.

A súlyos válságból "az európai integráció eredeti értékalapján látunk kiutat" - hangoztatta az államtitkár, hozzátéve, hogy éppen erre irányult az utóbbi másfél évben véghezvitt mélyreható átalakulás. A folyamat véget ért, most pedig a "nem kis" eredmények konszolidációja zajlik - mondta.

Németh Zsolt hozzáfűzte: "lehet, hogy nem foglalkoztunk eleget a hazai reformfolyamat nemzetközi médiatükrével, és ezért sokan nem értik azt a kiinduló helyzetet, amely az átalakulást szükségessé tette", és nem értik az átalakulás tartalmát sem. A magyar társadalom azonban "érti és támogatja", mert álma a "felzárkózás, a felemelkedés, a szabadságban megélt szolidaritás és a nemzeti önbecsülés megerősítése, röviden az egyéni és a nemzeti szabadság elválaszthatatlansága".

- MTI -