Nagyvilág

2011.12.07. 17:13

Pakisztán együttműködését kéri a NATO-főtitkár

Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2011. december 7., szerda (MTI) - Pakisztán együttműködését kérte szerdán a NATO főtitkára az afganisztáni katonai műveletek ügyében, annak ellenére, hogy november 26-án NATO-helikopterek csapást mértek egy pakisztáni határőrposztra és megöltek 24 pakisztáni katonát.

Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2011. december 7., szerda (MTI) - Pakisztán együttműködését kérte szerdán a NATO főtitkára az afganisztáni katonai műveletek ügyében, annak ellenére, hogy november 26-án NATO-helikopterek csapást mértek egy pakisztáni határőrposztra és megöltek 24 pakisztáni katonát.

 

Anders Fogh Rasmussen - a NATO-országok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve, újságíróknak nyilatkozva - azt mondta, hogy "pozitív tartalmú együttműködésre" van szükség Afganisztán és Pakisztán, az Egyesült Államok és Pakisztán, valamint a NATO és Pakisztán között. A főtitkár egyúttal ismételten sajnálkozásának adott hangot a tragikus, nem szándékosan okozott incidens miatt, amelynek a körülményei máig nem tisztázottak pontosan.

A légi csapás hatalmas felháborodást váltott ki Pakisztánban, és az ázsiai ország válaszul leállította az afganisztáni nemzetközi erőknek szánt utánpótlás szárazföldi szállítását, valamint bojkottálta a hétfőn Bonnban tartott Afganisztán-konferenciát.

Afganisztán vezető téma az atlanti szövetség külügyi vezetőinek szerdán kezdődött kétnapos tanácskozásán, amelyen Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli. Előzetes kiszivárogtatások szerint az értekezleten amerikai részről előterjesztik azt az ütemtervet, amelyet arra dolgoztak ki, hogy miként adják át fokozatosan a közép-ázsiai országban tevékenykedő nemzetközi erők (ISAF) a biztonságért viselt fő felelősséget az afgán fegyveres erőknek.

Hamid Karzai afgán elnök nemrégiben bejelentette, hogy mely tartományokra, területekre terjed ki a második átadási hullám. Ez a jövő év elején esedékes, és végrehajtása után Afganisztán lakosságának immár több mint a fele az afgán kormányerők ellenőrzése alá kerül. Név nélkül nyilatkozó diplomáciai forrás szerint a további tervek értelmében az ISAF 2013 őszre az ország egész területén át akarja adni az úgynevezett "első reagálói" (first responder) szerepkört - vagyis fegyveres fellépést igénylő helyzetben "alapértelmezésben" immár minden tartományban az afgán kormányerőket vetnék be először, és nem az ISAF katonáit. Az ISAF ekkor már csak "harctámogató" (combat support) szerepkörre szorítkozna.

A következő, 2014-es esztendő szolgálna arra, hogy kivonják az országból az ISAF legtöbb harci alakulatát, 2015-től pedig a nemzetközi közreműködés rendészeti téren a kiképzésre szűkülne.

A keddi síita ünnepen egy fontos kabuli kegyhely ellen elkövetett, hatvan halálos áldozattal járó merénylet azonban váratlanul az afganisztáni erőszak új dimenzióját jelenítette meg, ami bonyolíthatja a helyzetértékelést. A merénylet elkövetését ugyanis pakisztáni szunnita terrorista csoport vállalta magára, az afgán kormány ellen lázadó tálibok pedig elítélték azt.

A NATO-külügyminiszteri tanácskozáson az Afganisztán-dosszié mellett áttekintik a szövetség rakétavédelmi terveit, az abban való orosz közreműködés lehetőségeit, az "arab tavasz" stratégiai-politikai következményeit, illetve a NATO partnerségi kapcsolatait is.

NATO-források szerint függetlenül attól, hogy sikerül-e megállapodni az oroszokkal a rakétavédelmi együttműködésben, az atlanti szervezet folytatni kívánja a védelmi rendszer megteremtését célzó saját programját. A jövő májusban Chicagóban tartandó NATO-csúcstalálkozón a rendszer egyes részeinek már működőképeseknek kell lenniük a tervek szerint. Érkezési nyilatkozatában Rasmussen ismételten felszólította Oroszországot az együttműködésre. Szerinte Moszkva csak a pénzét pocsékolja, ha - az egyetértés hiánya miatti ellenintézkedésként - rakétákat telepít a kalinyingrádi térségben, hiszen a NATO rakétavédelmi rendszere nem irányul Oroszország ellen.

Szó esik várhatóan Koszovóról is, ahol egyelőre nem csökkentik tovább a NATO vezette KFOR fegyveres misszió létszámát, tekintettel a feszült észak-koszovói helyzetre.

Rasmussent a szerdai tanácskozáskezdésre érkezve az újságírók a Balkánról is kérdezték, igyekeztek megtudni véleményét arról, hogy helyes lenne-e, ha az Európai Unió megadná a tagjelölti jogállást Szerbiának. A főtitkár hangsúlyozta: nem akarja befolyásolni a pénteki EU-csúcstalálkozó döntését, de általános értelemben az a véleménye, hogy minden olyan lépés, amely javíthatja a viszonyt a nyugat-balkáni térség és az euroatlanti struktúrák között - beleértve az EU-t és a NATO-t -, "nem csupán a térség, hanem egész Európa számára hasznos".

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!