Nagyvilág

2011.10.04. 18:23

A legnagyobb "fogas" pteroszaurusz maradványait azonosították

London, 2011. október 4., kedd (MTI) - A legnagyobb ismert "fogas" pteroszaurusz maradványait azonosították brit paleontológusok, akik a szárnyas gyík százmillió éves leletéről a Cretaceous Research című folyóiratban számoltak be.

London, 2011. október 4., kedd (MTI) - A legnagyobb ismert "fogas" pteroszaurusz maradványait azonosították brit paleontológusok, akik a szárnyas gyík százmillió éves leletéről a Cretaceous Research című folyóiratban számoltak be.

Az "utálatos" fosszília, egy csőrtöredék, amely a 19. században Cambridge mellett végzett munkálatok során került napvilágra. A leletet a Dinosauria öregrend megalkotójaként ismert Sir Richard Owen (1804-1892) angol őslénykutató adományozta a londoni Természettudományi Múzeumnak. Pteroszauruszként azonosították, ám a fosszíliát a legutóbbi időkig senki sem vizsgálta meg alaposabban, míg David Martill, a Portsmouth-i Egyetem paleontológusa, valamint David Unwin, a Leicesteri Egyetem őslénykutatója most górcső alá nem vette. A töredékből rekonstruálták az egykorvolt pteroszauruszt, eszerint szárnyai fesztávolsága elérte a 7 métert - olvasható a BBC News (http://www.bbc.co.uk) hírei között.

"Az első pteroszauruszok 215 millió évvel ezelőtt jelentek meg és viszonylag kicsik voltak, akkorák, mint egy varjú. A korai szárnyas gyíkok állkapcsában fogak sokasága sorakozott: az elülsők sokkal nagyobbak voltak, mint a hátsók" - magyarázta David Martill.

A londoni Természettudományi Múzeum raktárából előkerült fosszília viszont arról tanúskodik, hogy a késő krétakorban a pteroszauruszok már nagyfokú változékonyságot mutattak, közülük két csoport tagjai elveszítették fogazatukat, valamint röpképtelenné váltak. A mostani felfedezésig a tudósok úgy gondolták, hogy a fogakkal rendelkező fajok viszont sokkal kisebbek voltak, szárnyaik fesztávolsága alig érhette el az 5 métert.

"Ez egy utálatos szerzet volt. A felső állkapcsának a töredéke került elő - az állközi csont (pramaxilla) fogmaradványokkal a fogmederben. Szerencsére egy foga is megmaradt, bár a korona letört, ennek átmérője 13 milliméter, ami nagynak számit egy pteroszaurusz esetében" - ismertette a leletet David Martill.

A fogtöredékek alapján, valamit más késő krétakori fajokkal összevetve a leletet, a paleontológusok rekonstruálták a pteroszauruszt, amely a Coloborhynchus capito nevet kapta. Koponyája hossza a számítások szerint 75 centiméteres lehetett. Ez a legnagyobb fogas pteroszaurusz-egyed, amely valaha előkerült.

A pteroszauruszok (Pterosauria) - "szárnyas gyík" - repülő őshüllők rendje volt, amelyek a késő triász kortól a kréta időszak végéig éltek. A pteroszauruszok voltak az első gerincesek, amelyek szert tettek a repülés képességére. A korai fajoknak hosszú, fogakkal teli állkapcsa volt és hosszú farka, a későbbi formák esetében a farok jelentősen megrövidült és voltak olyan fajok, amelyeknél a fogak is hiányoztak.

- MTI -

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!