Nagyvilág

2011.04.05. 16:38

Bekerül-e a radioaktív anyag a táplálékláncba?

<p>Mintegy 11.500 tonnányi radioaktív vizet készülnek a tengerbe önteni a fukusimai erőműnél. Milyen egészségügyi kockázata van?</p>

Mintegy 11.500 tonnányi radioaktív vizet készülnek a tengerbe önteni a fukusimai erőműnél, jelentette be hétfőn a március 11-i földrengésben és szökőárban megsérült atomerőmű üzemeltetője. A TEPCO szóvivője szerint a víz, amit a Csendes-óceánba zúdítanak, csak „enyhén radioaktív”. Hangsúlyozta, a műveletet „azonnal végrehajtják, amint a szükséges előkészületeket elvégezték”.
– Vajon miért döntöttek így? És mi várható ettől a lépéstől? – kérdeztük dr. Aszódi Attilától, a a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatójától.

A kisebb rossz


– Azért, hogy helyet biztosítson a nagy aktivitású szennyezett víznek. Az atomerőműben egy baleseti helyzetet kezelnek, nyilván a környezet és az emberek védelme érdekében igyekeznek ebben a komplex szituációban a kisebb rosszat választani. A lépés következtében - a rosszabb forgatókönyvhöz képest - csökken a környezet terhelése.
– Igaz, hogy azt mondják, kevésbé szennyezett ez a víz, jegyeztük meg.  De vajon meddig juthat el a radioaktív szennyezés? Elérhet-e belőle valamennyi hozzánk?
Dr. Aszódi Attila szerint a szennyeződés az óceánban nagyon felhígul. Hozzánk ez a szennyeződés nem is juthat el, már csak ezért sem, mert nincs az országunknak óceánpartja. Más útvonalon sem tud ez ide eljutni, a nagy távolság és a tengerben bekövetkező hígulás miatt.

A táplálékláncban...


– Belekerülhet-e a táplálékláncba? Például a tengeri halba, amit Magyarországon is fogyasztanak? – firtattuk.
Az intézetigazgató úgy látja, igen, a szennyeződés egy része bekerülhet: a tengeri növények és állatok is felvehetik ennek az aktivitásnak egy részét.
– Az üzemeltetőnek ilyen esetekben feladata, hogy számítással becsülje meg a környezet, ezen belül az emberek várható sugárterhelését. Az ilyen elemzéseket úgynevezett konzervatív módszerekkel kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a valószínű forgatókönyvektől úgy térnek el, hogy az egyszerűsítések ne csökkentsék, inkább növeljék a számítás szerinti „modellember” dózisterhelését.

Bekerül az algákba


Dr. Aszódi Attila így magyarázza ezt a vizsgálatot: ebben az esetben a japán szakemberek azzal a feltételezéssel végeztek számításokat, hogy a kibocsátás után az aktivitás bekerül a környékbeli algákba és halakba, és feltételeztek egy olyan felnőtt személyt, aki a következő egy évben csak az érintett terület halait és algáit fogyasztja el. (Ez az igazgató szerint nyilván nem realisztikus, mert a környéken jelenleg nem élnek emberek: a 20 kilométeres kört kitelepítették, valamint halászati tilalom van a környező vizeken). Ezzel a feltételezéssel élve a konzervatív elemzésben szereplő „modellember” éves dózisterhelése 0,6 mSv értékkel nőne, ami a civil lakosságot érő éves természetes háttérsugárzásból származó dózis (2,4 mSv) negyede.
– Ennek érdemi egészségügyi kockázata nincs – fogalmazott az intézetigazgató.
ÉM-HM

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!