Nem ítéljük el a kalózkodást

A Szonda Ipsos legfrissebb kutatási

adatai azt mutatják, hogy a 18 éves

és annál idősebb magyar

lakosság kétharmada hallott már a

különböző

számítógépes

hálózatok rendszerébe

betörő, azt jogtalanul használó

hackerekről, crackerekről. A

biztonsági rendszereket kijátszó

személyekről főként az a

vélekedés alakult ki, hogy

tudásukat rossz célokra:

adatlopásra, bűncselekmények

elkövetésére

használják, vagy egyszerűen csak

így akarnak maguknak hírnevet szerezni.

Kevesebben gondolják úgy, hogy e

felhasználók jó ügyet is

szolgálhatnak:

tevékenységükkel a

számítógépes rendszerek

biztonsági hibáira

világítanak rá.

A reprezentatív kutatás

során összesen 13 előre megadott

emberi cselekedetet értékeltek a

válaszadók. A

minősítésekből az is

kiderül, hogy a közvélemény

alapvetően mélyen elítéli a

lopás szinte minden

fajtáját. A felnőtt magyar

lakosság súlyos

bűncselekménynek tekinti a más

vagyonának, vagyontárgyainak

eltulajdonítását, a

személyes adatok illetéktelen

megszerzését, illetve azt is, amikor

valaki más szerző munkáját a

sajátjaként tünteti fel.

A kutatás eredményei

összességében arra utalnak, hogy a

18 éves és annál idősebb

honfitársaink annál szigorúbban

ítélnek meg egy vétséget,

minél inkább egy másik

személy ellen irányul az. (Pl.

táska eltulajdonítása, más

személyek titkos adatainak megszerzése,

stb...)

2006-ban már készült egy

hasonló jellegű kutatás,

akkor 9 negatív cselekményt

értékeltek a válaszadók

aszerint, hogy mennyire tartják azokat

súlyosnak. 2006-ban is a más

táskájának

eltulajdonítását [4,46]

tekintették a legsúlyosabbnak a

felmérés résztvevői,

míg a második helyen a titkos adatok

megszerzése állt [4,30]. E bűntettek

most is az élen végeztek, és

némiképp még

elítélendőbbnek tekintik őket a

válaszadók.

• Épül a virtuális

Budapest

elleni francia törvény