Emberi mulasztás okozta a Nagy Hadronütköztető meghibásodását

Feltételezhetően az történt, hogy a 27 kilométer hosszú föld alatti alagútrendszer 10 ezer elektromos érintkezője közül egy túlmelegedett, emiatt kifolyt a folyékony hélium, amely a gyorsítót a világűr hőmérsékletére hűti.

Ezt Lyn Evans, a Nagy Hadronütköztető projekt igazgatója jelentette be, de hozzátette, hogy a szerelők még nem tudták megerősíteni a feltételezést.

A műszaki baleset szeptember 19-én történt, emiatt az atomütköztető 2009 április végéig nem lesz üzemképes.

A Nagy Hadronütköztető (LHC) csaknem a fény sebességére gyorsít fel atomnál kisebb részecskéket, majd egymásnak ütközteti őket. Az ütközések következtében a másodperc töredékére olyan hőmérsékletek keletkeznek, amelyek 100 ezerszer magasabbak a Napénál.

Hadronoknak az atom bizonyos alkotóelemeit nevezik, legismertebbek közülük a protonok és a neutronok.

A kör alakú alagútban egy másodperc alatt több millió atominál kisebb részecske fog ütközni. Ezeket a karambolokat különböző műszerekkel fogják vizsgálni, és az eredményt heteken, hónapokon át elemezni.

A Nagy Hadronütköztetőben végrehajtandó kísérletekkel olyan kérdésekre remélnek választ kapni a tudósok, hogy hogyan keletkezett a világ, esetleg fény derül néhány rejtélyére az úgynevezett sötét anyagnak, amely a világegyetem túlnyomó részét kitölti. Ellenőrizhetnek új tér-időelméleteket is, amelyek szerint a mi világunk dimenzióival párhuzamosan létezhetnek más dimenziók is.

A Nagy Hadronütköztetőt az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) székhelyén építették meg 20 év alatt 3,76 milliárd eurós (900 milliárd forintos) költséggel. Az óriási gépezet létrehozásában több mint 30 ország összesen 5 ezer tudósa és mérnöke vett részt.