Tavaszig áll a nagy hadrongyorsító

A Nagy Hadronütköztetőt két hete kapcsolták be beszabályozásra, és ekkor elektromos hiba miatt szivárogni kezdett az a folyékony hélium, amely a világűr hőmérsékletére, mínusz 271.25 Celsius fokra hűti le a rendszert. Emiatt múlt csütörtökön leállították a hadronütközttőt.

Ahhoz, hogy a tudósok megállapíthassák a probléma okát, előbb szobahőmérsékletre kell melegíteni a berendezést, és szét kell szerelni azokat a hatalmas elektromágneseket, amelyek az atomi részecskéket felgyorsítják.

A szükséges ellenőrzés és javítás időigénye miatt már nem lehetséges előbb újraindítani a gyorsítót, mint 2009 kora tavasza, jelentette be a CERN, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet.

A tudósok a múlt csütörtöki probléma után pénteken még megkísérelték újraindítani a berendezést, de még aznap újra meghibásodás történt.

A Nagy Hadronütköztetőt hivatalosan október 21-én nyitották volna meg Nicolas Sarkozy francia államfő jelenlétében.

A Nagy Hadronütköztető rendkívül bonyolult szerkezet, amelyben a technikai megoldások sok területen a ma ismert lehetőségek határán vannak. A hasonló részecskegyorsító berendezésekben is gyakran fordulnak elő leállások műszaki hiba miatt.

A Nagy Hadronütköztető (LHC) átlagosan 100 méterrel van a föld alatt, több kör alakú alagútból áll, amelyek teljes hossza 27 kilométer. Ezekben az alagutakban csaknem a fény sebességére fognak felgyorsítani atomnál kisebb részecskéket, majd egymásnak ütköztetni őket. Az ütközések következtében a másodperc töredékére olyan hőmérsékletek keletkeznek, amelyek 100 ezerszer magasabbak a Napénál.

Hadronoknak az atom bizonyos alkotóelemeit nevezik, legismertebbek közülük a protonok és a neutronok.

A kör alakú alagútban egy másodperc alatt több millió atominál kisebb részecske fog ütközni. Ezeket a karambolokat különböző műszerekkel fogják vizsgálni, és az eredményt heteken, hónapokon át elemezni.

A Nagy Hadronütköztetőben végrehajtandó kísérletekkel olyan kérdésekre remélnek választ kapni a tudósok, hogy hogyan keletkezett a világ, esetleg fény derül néhány rejtélyére az úgy nevezett sötét anyagnak, amely a világegyetem túlnyomó részét kitölti. Ellenőrizhetnek új tér-időelméleteket is, amelyek szerint a mi világunk dimenzióival párhuzamosan létezhetnek más dimenziók is.

A Nagy Hadronütköztetőt az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) székhelyén építették meg 3,76 milliárd eurós (900 milliárd forintos) költséggel. Az óriási gépezet létrehozásában több mint 30 ország összesen 5 ezer tudósa és mérnöke vett részt.