2011.02.17. 08:05
Földesivel erősített a Miskolci VSC
<p>Miskolc - Az ismert szakember félesztendős szünet után vállalt ismét edzői munkát.</p>
Az idén ünnepli fennállásának 100 esztendős jubileumát a Miskolci VSC. Tudják ezt a klub labdarúgói is, akik játékukkal méltóképpen akarnak tisztelegni a nagy elődök sikerei előtt. A zöld-fehérek a télen neves edzővel erősítettek: Földesi Károlyt kérték fel a szakmai munka irányítására.
– Júniustól voltam kispad nélkül – kezdte az egykori kiváló labdarúgó, aki korábban a diósgyőriek NB III-as együttesét irányította. – A nyáron sokáig kitartottam aDVTK-nál, ahol végül nem akadt számomra munkalehetőség, közben pedig máshol elkeltek a helyek. Bevallom, hogy valamilyen funkcióban szívesen maradtam volna a piros-fehéreknél, emiatt aztán még egy osztrák lehetőséget is visszautasítottam... Most már mindegy, így alakult, nincs ezen mit keseregni. Amikor a vasutasok megkerestek, nem sokat töprengtem, ha jól számolom, akkor negyedszer lettem a klub trénere. Miért tértem vissza a színtiszta amatőrök közé? Vonzott a dicső múlt, az őszinteség, a tisztaság és a közösség ereje.
Nem fizetnek...
Az edző ezután arról beszélt, hogy számára nem rangon aluli a megyei I. osztályú megbízatás, ráadásul érzelmileg is kötődik az MVSC-hez.
– Ezen a pályán forgandó a szerencse, nagyon jól tudom – folytatta Földesi Károly. – Egy ígérhetek: éspedig azt, hogy ugyanolyan lelkesedéssel, szorgalommal és szakmai alázattal szolgálom a vasutasokat, mint a mondjuk egykor aDVTK-t. A feltételek és a körülmények persze nem azonosak. A Kubikban most szinte nem lehet tudni semmit, már azt is bravúrnak tartom, hogy az egyesület képes a labdarúgó szakosztály fenntartására, hogy a „gödörből” még nem tűnt el a futball. Azok számára elmondom, akik esetleg nem tudják: mi nem adunk fizetést, aláíráspénzt, meccshonort, így aztán nem is vagyunk valami vonzóak a megyei palettán.
A szakvezető naponta tart foglalkozást, ez azonban nem jelenti azt, hogy fiai túledzetté válnak. A gyakorlásokról ugyanis gyakran távol maradnak a tanulók, a dolgozók, a délutános műszakban szolgálók...
– Ezt a helyzetet tudomásul kell vennem! – állapította meg a szakember. – Nincsenek főállású játékosaink, a fiúk nem a fociból élnek, lelkesedésből, ügyszeretetből sportolnak. Azt kértem tőlük, hogy mindenki vegyen részt legalább két edzésen, mert azért van szakmai minimum, aztán megfelelő erőállapot nélkül senki nem léphet pályára, arról nem is beszélve, hogy el kell sajátítani az általam elképzelt taktikai elemeket, variációkat. Keretünket huszonketten alkotják: Illovai, Jóner, Kovács és Scholtz adja a „tartópillért”, ők felnőttek, a többiek pedig gyerekek. Két edzőmeccset már játszottunk, az egyik érdekessége: labdarúgóink saját zsebből adták össze a diósgyőri műfüves pálya rájuk eső bérleti díját. Mi ugyanis csak a salakos küzdőterünket használhatjuk, ebben az időben a jó állapotban lévő certerpályánkat kímélnünk kell. Ami a célunkat illeti: már akkor is elégedett leszek, ha a nyolc-tizenkettedik hely valamelyikén végzünk.
ÉM-KT
Jöttek, mentek |
Az MVSC-hez igazolt: Bukta Krisztián (Nyékládháza), Banu Attila, Mika Ferenc (mindkettő DVTK), Sári Róbert (Sajóbábony). |
Új névvel és Földesi Károllyal a vasutasok
Formálódik a Barcika, 22-en a Diósgyőrben
Nagyágyúk nélkül, szerényen...