Magyarország

2018.10.14. 13:03

A Dunában is kimutattak mikroműanyagot

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét.

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét.

A Parányi Plasztiktalány projekt során egy független laboratórium és partnerei a Tisza után megmérték a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezését is. Amint arról környezetvédelmi, laboratóriumi, egyetemi és hatósági szakemberek a WESSLING Tudásközpontban rendezett projektzáró konferencián beszámoltak: az eredmény sajnos nyugtalanító, de a mérés csak az első lépés volt, a globális kihívás összehangolt intézkedéseket sürget…

Nemzetközi kutatások már bebizonyították, hogy a mikroműanyagok egyre nagyobb mennyiségben vannak jelen az óceánokban, tengerekben, kiemelt környezeti, élelmiszer-biztonsági és egészségügyi kockázatot jelentve. A WESSLING Hungary Kft. partnereivel együtt az idén tavasszal azért indította el a Parányi Plasztiktalány (PPT) projektet, hogy a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyagszintjét is megvizsgálják.

A korábbi mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok már felhívták a figyelmet arra: az európai mérésekhez hasonlóan Magyarországon is feltételezhető, hogy a mikroműanyagok megtalálhatók felszíni vizeinkben.

Mik azok a mikroműanyagok?

A környezetbe kikerült  műanyaghulladékok döntő többsége nem bomlik le, hanem apró részekre esik szét. A műanyaghulladékok aprózódásából keletkező, 5mm-nél kisebb mikrorészecskéket az 1970-es években figyelték meg először, de csak a 2000-es évektől kezdődően kerültek fokozottabban a figyelem középpontjába. Speciális csoportjukként fogható fel a hétköznapi életünk során használt tárgyak kopásából eredő mikroplasztik-szennyezés; az autógumik kopása és a szintetikus szövetből készült ruhák mosása is hozzájárul a környezetterheléshez. Az óceánokon és tengerpartokon túl európai tavakban (Garda-tó) és folyókban vett víz- és üledékmintákból is kimutattak mikroműanyagokat. Ausztriai mintavétel alapján a Duna mikroműanyag-hozama évi 1500 tonnára becsülhető.

Melyik folyóban mit találtak?

A Parányi Plasztiktalány projekt során először az Ipolybanvettek mintát: 1,7 részecskét mértek egy köbméter vízben. A viszonylag alacsony mikroműanyag-szint vélhetően annak köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog.

A Rábában már jóval több, köbméterenként 12,1 mikroműanyag-részecskét mutattak ki.

A Dunában volt a legtöbb mikroműanyag

50 részecske 1 m3 vízben – így összegezhető a két dunai mérés eredménye, ami azért is megdöbbentő, mert az eddigi magyarországi mérések közül kiemelkedően ez a legnagyobb érték. A Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett, ami a városokra jellemző nagy népsűrűséggel lehet kapcsolatban: a csapadékkal bemosott szennyezés és a szennyvíztisztító-telepek is a mikroműanyagok jelentős forrásai lehetnek.

A www.mikromuanyag.hu oldalon nem csak az eredményeket publikálták, hanem hiánypótló tudástárat is létrehoztak a témában (szószedettel, háttéranyagokkal, szakcikkekkel és magyarázatokkal).

Mikroműanyagok a Dunában és mellékfolyóiban (részecske/m3; 2-0,06 mm között).

A nemzetközi tanulmányok eredményeiből kiindulva gyanítható, hogy a Dunai ökoszisztémában káros hatást fejtenek ki a mikroműanyagok, így hosszabb távon az emberi egészségre is veszélyt jelenthetnek.

Jó hír viszont, hogy a mikroműanyagok az ivóvízbázisainkra nincsenek hatással. Amint azt Nagy Edit, a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára a konferenciára eljuttatott üzenetében kiemelte, a hazánkban szolgáltatott ivóvíz eredetét tekintve 96 %-ban felszín alatti vízbázisokból származik. Ahogyan ezekbe a vízbázisokba az esetlegesen a felszíni vizekben fellelhető hormon- és gyógyszermaradványok sem jutnak le, úgy a MAVÍZ álláspontja szerint a mikroplasztik részecskék sem tudnak az ivóvíz kitermelési helyének közelébe kerülni, hiszen a felszíni vizeink, illetve ezek a vízbázisok nem érintkeznek egymással. A Magyaroroszágon szolgáltatott ivóvíz tehát kiválóan megfelel az Európai Uniós előírásoknak és jogszabályoknak, minőségét tekintve pedig kiemelendő, hogy hazánkban a csapvíz az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer.

Forrás: laboratorium.hu


[related-post post_id="3999229"]

[related-post post_id="3882411"]

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!