Visszaélés a hatalommal

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Mi a jogi háttér? Csak magánindítványra indulhat büntetőeljárás.

A jog nehezen birkózik meg a szexuális zaklatás meghatározásával. Egy körülírás szerint a szexuális zaklatás magában foglal minden nem kívánt szexuális közeledést, beleértve az érintést, sőt azt is, ha valaki szexuális természetű megjegyzéseket tesz. Ám azt is megjegyzik, hogy sokszor elmosódnak a határok a csipkelődés, a flörtölés és a szexuális zaklatás között. Tény, hogy sokan bagatellizálják el a szexuális zaklatást azzal, hogy a nőknek kellett volna erkölcsösebben viselkedniük.

Szexuális kényszerítés

Dr. Martossy György jogász, főügyészhelyettes emlékeztet: a 2013-tól hatályba lépett új Büntető törvénykönyv bevezetett egy új, nemi erkölcs elleni bűncselekményt szexuális kényszerítés néven.

Ennek lényege, ha valaki mást szexuális cselekmény eltűrésére kényszerít, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett.

Korábban a törvényekben csak olyan cselekmény szerepelt, hogy kényszerítés. Ez esetben mást arra kényszerít az elkövető, valamit tegyen, ne tegyen, eltűrjön, ha más bűncselekmény nem valósul meg, akkor ezt lehetett megállapítani.

„Az új tényállás 2013-tól már kiemeli a normál kényszerítés köréből és súlyosabban is bünteti a szexuális zaklatást. A lényege, hogy nincs erőszak, nincs élet vagy testi épség elleni fenyegetés, csak ezt el nem érő fenyegetés. Vagyis valami olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése még akár csak utalás szintjén is, mely alkalmas arra, hogy a sértettben félelmet keltsen. Ellenben van a háttérben valami olyan dolog, viszony (alá-fölé rendeltség, tanár-diák, szülő-gyermek, főnök-beosztott), zsarolási alap, érzelmi zsarolás, szeretetmegvonás, ami miatt a sértett eltűri, hogy erre kényszerítsék. Munkahely elvesztése vagy épp meg nem szerzése” – mondja dr. Martossy György, hangsúlyozva, a szexuális cselekmény jogilag értelmezendő, vagyis nem kell anatómiai értelemben közösülésnek történnie. Minden olyan cselekmény beletartozik, amely súlyosan szeméremsértő és alkalmas a nemi vágy felkeltésére, kielégítésre. Ilyen esetekben magánindítványra indulhat meg a büntetőeljárás, azaz, ha a sértett kéri. Fontos tudni, a magánindítvány később nem vonható vissza.

Sérül emberi mivoltában

Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület munkatársa szerint a szexuális zaklatás a hatalommal való visszaélés egyik megnyilvánulása. A magyar munkahelyeken viszont annyira elfogadott az ilyesfajta főnök-beosztott viszony, hogy sokszor szemet hunynak az ilyen esetek fölött. A nemzetközi szakirodalom megkülönbözteti a munkahelyi szexuális zaklatás két formáját. Az egyik: az elkövető konkrét szexuális szolgáltatás nyújtásától teszi függővé a zaklatott személy munkahelyi, tanulmányi előmenetelét, foglalkoztatását, felvételét, képzéshez vagy bármely más juttatáshoz való hozzáférését, vagy a követelt szexuális szolgáltatás megtagadása esetén az ezektől való visszatartását, kirúgását. A követelés nem feltétlenül erőszakos. A munkahelyi szexuális zaklatás másik formája az ellenséges környezet kialakítása, amely olyan munkahelyi légkör, hangulat, fizikai környezet létrehozását vagy fenntartását jelenti, melyben a munkavállaló női/emberi mivoltában sérül.

Tudott róla?

A 15 év feletti nők 33 százaléka válik élete során fizikai és/vagy szexuális erőszak valamely formájának áldozatává. Ez az érték a magyar nők esetén 28 százalék.

A nők 22 százaléka úgy szenvedett el fizikai és/vagy szexuális erőszakot, hogy az elkövetője korábbi vagy aktuális partnere. Magyarországon ez az arány: 21 százalék.

Minden ötödik nő fenyegető zaklatás áldozatává válik. A fenyegető zaklatás a párkapcsolati erőszak egy fajtája, mely jellemzően azután kezdődik, hogy az áldozat elhagyta a bántalmazót.

Minden második nő szembesül a szexuális zaklatás valamely formájával.

Az átlagnál kiszolgáltatottabbak közé tartoznak az etnikai kisebbséghez tartozók, valamint a fiatal nők.

Az itt hivatkozott felmérést az EU Alapjogi Ügynöksége, az FRA készítette, eredményei a 28 tagállamban, 42 000 nővel készített standardizált interjúkon alapulnak.

Forrás: az Országgyűlés Hivatala által kiadott információs jegyzet a nők elleni erőszakról (2015/35)

- ÉKN-SZB -

[related-post post_id="3662944"]