Magyarország

2017.07.04. 19:39

A pénz miatt tartják bent a szülő nőket napokig

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Könnyen konfliktusba keveredett az orvosával és az ellátó kórházzal az, aki már a szülés utáni napon haza szeretett volna menni újszülöttével a kórházból. A 24 órás vagy ambuláns szülés eddig is lehetséges volt, de a széles körben elavultnak tartott finanszírozási szabályozás miatt a kórházaknak az volt az érdeke, hogy minimum 3 napot az osztályon töltsön az anya és gyermeke. Ennek lehet most vége, de már innen jól látható, hogy nem lesz, nem lehet általános gyakorlat rögtön hazatérni a problémamentes szülés után. Neuberger Eszter cikke az Abcúgon.

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Könnyen konfliktusba keveredett az orvosával és az ellátó kórházzal az, aki már a szülés utáni napon haza szeretett volna menni újszülöttével a kórházból. A 24 órás vagy ambuláns szülés eddig is lehetséges volt, de a széles körben elavultnak tartott finanszírozási szabályozás miatt a kórházaknak az volt az érdeke, hogy minimum 3 napot az osztályon töltsön az anya és gyermeke. Ennek lehet most vége, de már innen jól látható, hogy nem lesz, nem lehet általános gyakorlat rögtön hazatérni a problémamentes szülés után. Neuberger Eszter cikke az Abcúgon.

Egy héttel ezelőtt került nyilvánosságra az a rendelettervezet, ami 24 óra után hazabocsájthatóvá tenné a problémamentes szülésen átesett, egészséges anyát és újszülöttjét.

Ezt saját felelősségükre elvileg eddig is megtehették az anyák, de a kórházak anyagi ellenérdekeltsége miatt sokszor csak nagy harcok árán. A hatályos jogszabály szerint ugyanis minimum 3 nap kórházi ellátást kell igénybe venniük a természetes úton szülő nőknek ahhoz, hogy ellátásukat teljes mértékben finanszírozza az állam. Így az ellátás, ha a szülő nők egy nap után távoznak, fedezet nélkül marad.

Ha a kormány elfogadja az új rendeletet, ez változik meg: 72 óráról 24 órára csökken majd a finanszírozás alsó határa. Így elvileg a kórháznak sem áll már érdekében tovább bent tartani az egészséges anyát és újszülöttjét – minden technikai akadály elhárul az elől, hogy aki szeretné és teheti, már egy nap után elhagyhassa a kórházat.

Az azonban kérdéses, hogy a gyakorlatban mennyire élnek majd ezzel a lehetőséggel a szülő nők, és mennyire lelkesen ajánlják majd a szülészeteken dolgozó orvosok – egy olyan egészségügyben, ahol még mindig ennyire elterjedt a hálapénz intézménye.

1 pont az önrendelkezésnek

Viktória három gyerek édesanyja, mint mondja, szerencséjére mindhárom szülése, már az első is, teljesen problémamentes volt, és a szoptatással is minden rendben volt már az első naptól kezdve.

Bár tudott a lehetőségről, hogy az egészségügyi törvényben garantált önrendelkezési jogán bármikor elhagyhatja a kórházat, kezelőorvosa elmondta neki, hogy finanszírozási okokból lenne rá szükség, hogy bent maradjon három napig. Bent maradt, sőt, a második szülésénél is, csak ott már fizetett egy olyan szobáért, ahol egyedül lehetett, és maga látta el a kisbabáját. Harmadszorra már magánkórházban szült, ahol eleve szerződésben meghatározott ideig tart az ellátás, ahol egy családtag, az apa vagy a testvér is bent aludhat a kórházban.

Már az első szülésem után úgy éreztem, hogy kár volt bent maradni, de ennek ellenére a másodiknál sem mentem haza, mert éreztem a nyomást a kórház részéről, hogy nem kéne hazamenni. Nem is a saját szülész-nőgyógyászom, hanem inkább a gyermekágyas főorvos (neonatológus) részéről éreztem ezt”

– mesélte Viktória, aki úgy emlékszik, a vele egy időben a szülészeten fekvő anyukák közül szinte mindenki három napig maradt a kórházban.

Valójában szigorú szabályokhoz kötött

A mostani módosítással elvileg már mindenféle nyomásgyakorlástól mentesen, szabadon dönthetnek az anyák úgy, hogy ha ennek nincs egészségügyi kockázata, 24 óra után távozhassanak a kórházból. Ez nem okozna anyagi kárt a kórháznak, sőt, a háromnapos helyett egynapos ellátás jelentős kiadáscsökkenést jelentene az egészségügyi kasszának.

Valójában azonban nem lehet majd boldog-boldogtalannak hamarabb hazamennie. Az új szabályozás ugyanis szigorú feltételekhez köti a 24 óra utáni hazaengedést: egy 13 pontos feltétellista minden elemének teljesülnie kell, hogy az orvos engedélyezze a távozást.

Például feltétel, hogy mindenképpen művi beavatkozástól mentes hüvelyi szülés történjen a terhesség 37. és a 41. hete között, az újszülött és az anya egészséges legyen, az anyán és a csecsemőn minden szűrővizsgálatot elvégezzenek, és a baba megkapja az első tuberkulózis elleni BCG oltását.

Az egyik ilyen feltétel, hogy a rendelettervezet az először szülő anyáknak nem, csak a többedszerre szülőknek engedélyezné a 24 óra utáni távozást.

Nem történik sok minden a kórházban sem

A Másállapotot a Szülészetben, a hazai szülészeti és nőgyógyászati ellátással kapcsolatos problémákkal foglalkozó civil csoport szerint ez a túlbiztosítás korlátozza a leginkább az egyébként progresszívnak számító intézkedést.

Régóta várt, széles körben megfogalmazódott igény teljesül az ambuláns szülés lehetőségének megkönnyítésével, de ami aggasztó, hogy a nyilvánosságra hozott tervezet kizárja az első szülőket a 24 óra után hazaengedhetők köréből”

– magyarázta Keszler Viktória, a Másállapotot a Szülészetben egyik szervezője. A rendeletet alkotók szerinte abból indulnak ki, hogy egy először szülő nőnek sokkal több segítségre van szüksége a kórházban dolgozó szakembergárdától, mint a másodjára vagy harmadjára szülőknek.

Néhány szempontból, például a szoptatás helyes módjának elsajátítása, az anya és a baba állapotának megfigyelése és a baba gondozásához szükséges információk átadása miatt ennek az érvnek lehet is alapja. Keszler szerint azonban az állami kórházakban az ellátás jelenlegi színvonala mellett egyáltalán nem garantált, hogy az anya és a baba mindezeket a szolgáltatásokat megkapja, és nagyobb figyelemben, védelemben és kevesebb ártalomban részesülnek, mintha otthon pihennének. Különösen aggasztó, hogy az anya-és gyermeke szeparációja még mindig jelen van az ellátásban, pedig az újszülött és az anya elválasztása nem kedvez sem a szoptatásnak, sem a baba szülés utáni adaptálódásának – vélekedik Keszler, aki maga is háromszoros anya.

Abszurd ellentmondás jöhet létre

Ha egy első szülő nő és az újszülött is egészségesek, és az anya nem igényli a kötelező vizsgálatokon kívüli szolgáltatásokat, vagy egyszerűen csak nem érzi jól magát a kórházi környezetben, meg kell adni neki is a lehetőséget, hogy hazamehessen, ha ott nagyobb biztonságban érzi magát”

– mondta Keszler, majd hozzátette: ezzel a korlátozással ráadásul egy aránytalanság is létrejön a szabályrendszerben: az otthonszülést ugyanis már az első terhességnél is engedélyezik a jogszabályok. Így az az abszurd ellentmondás jöhet létre, hogy az először szülő nő szülhet otthon, de ha kórházban szül, nem mehet haza már 24 óra után.

A 24 órás hazaengedés ilyen módú korlátozása az először szülők számára aránytalanul szigorú a Másállapotot a Szülészetben csoport szerint, és a nyugat-európai gyakorlatnak sem eleme. A rendeletről most induló társadalmi egyeztetés során a szervezet kezdeményezi is a korlátozás felülvizsgálatát.

Túl nagy plusz teher a háziorvosokon?

Amellett, hogy pozitívnak tartja az ambuláns szülés lehetőségének elérhetőbbé tételét, Siklós Pál szülész-nőgyógyász, a Róbert Károly magánkórház orvosigazgatója, a budapesti Szent István kórház korábbi osztályvezetője szerint félő, hogy az erősen hiányos házi gyermekorvosi ellátórendszer nincs felkészülve arra a plusz terhelésre, amit a 24 órás hazaengedés elterjedése okozna. Az országban – főként a keleti országrészben – elharapódzó háziorvos- és házi gyermekorvos-hiánnyal ebben a cikkben foglalkozott az Abcúg.

A korai újszülött ellátás szakmai gyakorlata jelenleg hiányzik az amúgy is leterhelt házi gyerekorvos-állományból, és hasonló a helyzet a védőnők esetében is. Ahhoz, hogy a 24 órás hazaengedés működni tudjon, ki kell alakítani a megfelelő fogadórendszert. Ha probléma esetén nincs, aki azonnal ki tudna szállni az újszülötthöz, az komoly gond”

– magyarázta Siklós. Hozzátette: kora újszülött korban a besárgulás az egyik legnagyobb kockázat a babára nézve, illetve a veleszületett betegségeket is az első pár napban fontos felismerni.

A szülő nőnek 32 hetes terhesen fel kell vennie a kapcsolatot a házi gyerekorvossal, megbeszélni vele, hogy vállalja a születendő gyerek ellátását. Az erről szóló nyilatkozatot be kell mutatni a szülészetről való távozás előtt. Így elképzelhetetlen, hogy orvosok úgy bocsássanak haza anyákat és gyerekeiket, hogy nincs, aki ellássa őket”

– mondta Csákány György, a dél-pesti Jahn Ferenc kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa. Csákány a tervezet nyilvánosságra kerülése óta több fórumon is hangsúlyozta már: az eddig megszokott három nap benntartózkodásra a finanszírozás miatt volt szükség, nem szakmai szempontok miatt.


Nóra és Teri Tápiószelén védőnők, többszáz gyermek sorsát kísérik figyelemmel évtizedek óta a körzetükben. A mai napig fejtörést okoz nekik, hogy melyik családot jelezzék, melyiket ne, hol a türelmi határ. „Aki kicsit piszkos, de szeretik, azt még nem jelezzük” – mondják. Tiszta szívből csinálják, mindig hallgatnak a megérzéseikre. Mivel és kikkel találkozik ma egy védőnő vidéken?

A társadalomban továbbra is a klasszikus családmodell az uralkodó, ciki ha a férfi marad otthon a gyerekkel és a kormány semmit nem tesz azért, hogy ez ne így legyen. Sok apa csak papíron vagy anyagi okokból megy GYES-re, de elvi meggyőződésből kevesen. Tízezrek halnak meg a rossz egészségügy miatt

Baranyában majdnem egy évbe telik bejutni egy szürkehályog-műtétre, de csípőprotézisre is hónapokat kell várni. Tízezreket menthetnénk meg egy jobb egészségügyi rendszerrel, mégis egyre kevesebbet költünk rá, miközben a háziorvosaink elöregednek, már ahol egyáltalán még vannak. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vaskos jelentést adott ki az egészségügyi rendszerünk állapotáról, és az eredmény nem lett valami hízelgő

Az Abcúg térképre vitte, mely településeken nincs az országban háziorvos, és azt is megnézték, hogy ez mit jelent. Borsodban 77 település között kell szaladgálniuk a helyettesítő orvosoknak, miközben a betegekre egyre kevesebb idő jut. A kormány közel egymilliárd forintból igyekszik megoldani a problémát, a tartósan betöltetlen körzetek száma mégis folyamatosan nő. Hová lettek a magyar háziorvosok?

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!