A kormányszóvivő azt mondja: nincs kettős beszéd, tények vannak

Miskolc - „A választások előtt mindig azok a pártok ígérik a legtöbbet, amelyeknek esélyük sincs ezt betartani.” Interjú dr. Kovács Zoltán kormányszóvivővel.

„Kellő testtartással álljunk a feladatokhoz! Hamis számokat örököltünk. Hahotával fogadták a programunkat. Rendbe tettük a gazdaságot. Nem mondhatunk le a nemzeti érdekvédelemről. Soros György tőzsdeguru, a nemzetközi spekuláns markából eteti a migránspátyolgatókat. Akár a falig is elmegyünk.”

Rövid idézetek abból az előadásból, amit Csöbör Katalin országgyűlési képviselő meghívására dr. Kovács Zoltán kormányszóvivő Cegléd, Aszód és Szigetvár után Miskolcon is tartott a nemzeti konzultáció keretében. A kormányszóvivő exkluzív interjút is adott lapcsoportunknak.

- A Parlamentben, a szokásos kormányinfón minden héten kollégáimmal szemben kell megvédenie a mundért. Mennyivel volt könnyebb dolga a kormánypárti szimpatizánsok körében?

Dr. Kovács Zoltán: Nincs kettős beszéd. Itt helyben is, sarokszámokkal fűszerezve, tényekkel illusztrált előadást tartottam. Úgy gondolom, érdemes elmondani, hogy honnan indultunk 2010 tavaszán, s mit örököltünk az előző szocialista kormányoktól. Adósságot, üres kasszát. Kellő testtartással álltunk neki az ígéreteink teljesítésének, amit az ellenzék persze kellő hahotával fogadott. Leszámoltunk az illúziókkal, tudtuk, hogy csak nyugati mintára, kellő önérdek-érvényesítéssel leszünk képesek úrrá lenni a gazdaság bajain. Felvállaltuk a bankadót, s visszavettük a nyugati tulajdonú energia- és közműszolgáltatókat. Harmadára csökkentettük az államháztartási hiányt, s több mint tíz százalékkal, hetvenötre mérsékeltük az államadósságot. S ami lé­nyeges, ennek egyharmada ma már forintban számolandó.

- Ezt a sokat bírált „unortodox” gazdaságpolitika eredményének tudja be, vagy sikerült meglovagolni a világgazdasági fellendülést?

Dr. Kovács Zoltán: Akárhogyan is vélekednek erről az időszakról, az IMF-fel való szakítás is több volt, mint egyszerű kormányzati merészség. Úgy teremtettük romjaiból újjá a gazdaságot, hogy tizenöt százalékos volt a munkanélküliség. Generációk nőttek fel úgy, hogy nem látták a szüleiket dolgozni. Helyes döntés volt a segélyezésen alapuló megélhetési rendszert felszámolni. Ki ne emlékezne arra, hogy kezdetben a közmunkaprojektet a koncentrációs táborokhoz hasonlították? Végül is több százezer embert sikerült visszavezetni az értékalapú munka világába. S ezzel az érintettek önbe­csülésüket is visszakapták. A legújabb felmérés szerint a hajdani közmunkások kétharmada ma már piaci alapú állással rendelkezik. A munkanélküliségi ráta pedig alig háromszázalékos.

- Hiányzik a magyarság jövőképe, ezért is kevés gyermek születik, fogyunk. Van-e már sikeres ellenszer?

Dr. Kovács Zoltán: Tény, hogy ha nem tudtunk volna a családpolitikán változtatni, ötven év múlva már nem ismernénk rá a hazánkra. A minden területre kiterjedő családbarát intézkedé­seink eredményeként már érzékelhető a gyermekvállalási kedv fellendülése. Az első lakáshoz való jutás megkönnyítése, a csok, a bölcsőde- és az óvodaprog­ram, a családi adókedvezmények sorozata megannyi olyan kis lépés, amelyek növelhetik a gyermekvállalási kedvet. A népesedés problémáinak megoldását sokan a migrációban látják, ezzel szemben a magyar kormány a családok támogatásában.

- Különös, hogy miközben a választópolgárok döntő többsége ragaszkodik a történelmi, kulturális örökségünkhöz, hallani sem akar a kvótarendszerről, mégis őket győzködik a médiában s a plakátokon.

Dr. Kovács Zoltán: Tudni kell, hogy akaratunkat külföldön is kinyilvánítjuk. A legmagasabb politikai szinteken is. Volt alkalmunk megvédeni az álláspontunkat. Nem csak Magyarország gondolja úgy, hogy a kötelező kvóta elhibázott döntés. Éppen a héten olvastam a Bild magazinban, hogy egy kiszivárogtatott titkosszolgálati jelentés szerint több mint 6,5 millió migráns akar Európába jutni. Felelőtlen embercsempészek gyanús anyagi és politikai háttértámogatással furcsa reklámokat jelentetnek meg egyes arab államokban. Hogy varázsszőnyegen repülhetnek Európába, és itt tárt karokkal várják őket. Ezeket a drága hirdetéseket a Soros György alapítványaihoz köthető civil szervezetek is finanszírozzák.

- Soros után máris eljutottunk napjaink egyik fő témájához: a kormány és a civil szervezetek ellentéteihez.

Dr. Kovács Zoltán: Szeretném hangsúlyozni, hogy nem a teljes civil társadalommal van a gond, csak azokkal a szervezetekkel, amelyek nemzetközi hálózatba tömörülve, külső finanszírozó támogatásával működnek. Ma Magyaror­szágon több mint 62 ezer civil szervezet működik, amelyek nem foglalkoznak a mig­ránsbiznisszel vagy olyan jogvédelemmel, amely arra ösztönöz, hogy megsértsék a nemzetközi jogot és egy or­szág szuverenitását. A prob­lémás civil szervezeteknek teljesen átláthatóvá kell tenniük működésüket, hiszen adott esetben egy tagállam vagy az egész Európai Unió érdekeivel teljesen ellentétes politikát folytatnak.

- Elmegyünk ebben a falig? Meghátrálunk-e az unióval szemben megfogalmazott igényeink érvényesítésében?

Dr. Kovács Zoltán: Biztosan nem. Ahogy elnéztem a ma esti nemzeti konzultáció résztvevőinek az elszántságát, ezzel senki sem szegülhet szembe. Köztudott, hogy két évvel ezelőtt négy­százezer migráns egyszerűen átgázolt az országunkon. Ezt soha többé nem engedhetjük. A világ szégyenpadjára ültettek minket kerítésügyben. Ma már számos európai ország a magyar példát követi. Ott voltam 2015 szeptemberében a röszkei határon, ahol Ahmed H. és társai erőszakkal akartak betörni az országba. Megdöbbentő számunkra, hogy a múlt héten elfogadott EP-határozat – amit nyugodtan nevezhetünk Soros-jelentésnek is – védelmébe veszi azt az embert, akit terrorizmusért 10 évre elítéltek Magyaror­szágon. Most, hogy a migránsok és a hozzájuk köthető másodgenerációs iszlamista terroristák egyre-másra követik el az öngyilkos merényleteket, Nyugat-Európa nemzetei is elgondolkodnak a befogadási politikájukon. Már a német gyáriparosok is tudják, hogy a háromszáz­ezres munkaerőhiányukat aligha enyhíthetik az iskolázatlan, szakképzetlen, más környezetben szocializálódott emberekkel. Biztonságpolitikai jelentések szerint hazánkba legalább száz országból kértek menedékjogot a világ kétszáz államából, köztük Bangladesből is, ahol tudomásom szerint nincs háború.

- Kampány van. Egyre nagyobb a választék a miniszterelnöki aspiránsokból. Egy jelölt már beígérte a 13. havi nyugdíjat. Ki tudja, mi jön még.

Dr. Kovács Zoltán: Valóban. Ez jócskán belefér a kampány­ba. Kezdődik a licitálás. Ám mielőtt bárki bedőlne a hamis ígéretek­nek, számoljon utána: a mi kormányunk az elmúlt időszakban 10 százalékkal növelte a nyugdíjak reálértékét. Sikerült az egészség­ügyben és az oktatásban dolgozók bérét is emelni. Ez egy folyamatos tendencia. A választások előtt mindig azok a pártok ígérik a legtöbbet, amelyeknek esélye sincs ezt betartani. A választópolgárok szélesebb látókörrel, illetve tények alapján ítélkeznek. Ezekkel az interaktív nemzeti konzultációs fórumokkal ezt a tendenciát akarjuk erősíteni. Most például tanúja lehetett a hallgatóság kérdéseinek, véleményformálásának. Ha rajtuk múlt volna, még most is tartana a fórum.

- Szántó István -

Névjegy: Kovács Zoltán