2016.12.06. 15:31
PISA-felmérés - Soha nem teljesítettek még ilyen rosszul a magyar diákok
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Tovább rontott Magyarország a diákok felkészültségét és az oktatási rendszer állapotát mérő PISA-teszten. A tavaly megírt tesztek most nyilvánossá váló eredményei szerint a hátrányos helyzetű diákok nagy bajban vannak Magyarországon, az ország pedig több szempontból is a leggyorsabban leszakadó országok közé került. Albert Ákos cikke az Abcúgon.
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Tovább rontott Magyarország a diákok felkészültségét és az oktatási rendszer állapotát mérő PISA-teszten. A tavaly megírt tesztek most nyilvánossá váló eredményei szerint a hátrányos helyzetű diákok nagy bajban vannak Magyarországon, az ország pedig több szempontból is a leggyorsabban leszakadó országok közé került. Albert Ákos cikke az Abcúgon.
Az OECD által háromévente lebonyolított PISA-teszt az egyik legnagyobb szabású, oktatással kapcsolatos nemzetközi felmérés. A lényege, hogy a részt vevő országok pár kiválasztott iskolájában íratnak egy kétórás tesztet néhány véletlenszerűen kiválasztott 15 éves diákkal természettudomány, matematika és szövegértési témakörben. Emellett pedig feltesznek kérdéseket a diákok személyes hátteréről és motivációiról is.
Mindebből összeállítanak egy sor adatot, amelyekből kiderül, mely országok oktatási rendszerei a leghatékonyabbak, vagy hol van a leginkább kapcsolat az egyes diákok szociális háttere és az oktatásban elért eredményei közöt. Az OECD szerint fontos, hogy nem évszámokra vagy nevekre kíváncsiak a tesztben, azaz nem a lexikális tudásra kérdeznek rá, hanem matematikai feladványokat adnak fel, vagy jelenségek tudományos magyarázatát várják el a diákoktól. A mostani teszt egyik legtipikusabb feladványa például arra kérdezett rá, hogy mit tesz a föld atmoszférája egy meteorittal.
Magyarország 2003 óta vesz részt a teszteken, és bár az első három évben látszott valamennyi javulás, 2009 óta durva lejtmenetben van a diákok teljesítménye. A tavaly megírt teszt kedden nyilvánosságra hozott eredményei szerint pedig a természetudományos és szövegértési területen tovább rontottunk.
Magyarország a leggyorsabban romló országok között van
A tavalyi tesztet világszerte félmillióan töltötték ki, együttesen 28 millió 15 évest reprezentálnak a világ 72 országban. A 2015-ös teszt a természetudományos kérdésekre fókuszált (a három évvel ezelőttin a matematikára), azaz a diákok ebben a témakörben kapták a legtöbb feladatot.
A 2015-ös eredmények szerint Magyarország háromból két területen rontott, egyedül matekból tudtuk tartani, a három évvel ezelőtti eredményünket.
A magyar diákok összeségében soha nem értek el a tavalyinál rosszabb eredményt. Gyengébben teljesítettek a természettudományos és a szövegértési teszteken, egyedül matematikából tudták hozni a három évvel ezelőtti eredményt, az azonban már akkor is rossznak számított. Így alakult Magyarország teljesítménye az OECD-országok átlagához viszonyítva a különböző tudományterületeken:
Látszik, hogy a legnagyobb különbség a magyar diákok tudása és az OECD-átlagdiák tudása között a szövegértési feladatokban van, vagyis a magyar diákok leginkább az olvasási képességekben vannak lemaradva a külföldiektől. A magyar diákok eredményei azért is aggasztóak, mert az elmúlt tíz évben végzett négy teszt eredményei alapján az ő teljesítményük romlik a leggyorsabban.Ha átlagot számolunk, akkor az elmúlt tíz évben természetudományból csupán Szlovákiának, Finnországnak és az Egyesült Arab Emirátusoknak romlott jobban az eredménye (utóbbi viszont csak 2012 óta vesz részt a felmérésekben).
Szövegértésből is a leggyorsabban leszakadó országok köött vagyunk, csak Szlovákia, Törökország, Vietnam és Tunézia van mögöttünk. Egyedül matametikából tudtuk elkerülni a leggyorsabban leszakadó országok körét.
A magyar szegények bajban vannak
Az OECD a 2015-ös teszt eredményei alapján azt is kiszámolta, hogy az egyes országokban a diákok szociális és kulturális helyzetének mennyi köze van a teszten kapott eredményhez (a természettudomány területhez viszonyítva). Ez alapján átlagosan egy egységnyi “jólét” 38 extra pontot eredményez a teszten. Egyes országokban ez több, mint például Franciaországban, ahol ez a pontszám több mint 50, vagyis a diákok szociális és gazdasági alapú hátrányait az iskolarendszer itt tudja a legkevésbé tompítani.
Magyarország ez alapján szintén a rosszul teljesítő országok között van: a jó szociális életkörülmények itt 45-50 pontos előnyt jelentenek. Ezzel olyan országokkal kerültünk egy csoportba, mint Ausztria, Málta vagy Hollandia. Ha a nagy egészet nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy a nem hátrányos helyzetű diákoknak majd háromszor több esélyük van arra, hogy elérjék az alapvető természetudományos tudásnak megfelelő szintet a teszten, mint a hátrányos helyzetű gyerekeknek.
A különböző országok eredményeit az alábbi a táblázatban böngészheti át, de előtte íme pár érdekes adat:
- Albert Ákos | abcug.hu -
A lexikális tudás- és a kompetenciafejlesztése egyaránt fontos - emelte ki az oktatási államtitkár a kedden nyilvánosságra hozott nemzetközi és hazai oktatási méréseket kommentálva az MTI-nek.
A negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok nemzetközi szinten is kiemelkedő, erős "tantervi jellegű" tudással bírnak, ugyanakkor ezeket az alapokat a 15 évesek nem tudják a nem iskolai kontextusokat modellező digitális PISA-feladatokban kamatoztatni - többek között ez állapítható meg a PISA, a TIMSS nemzetközi és az országos kompetenciamérések legfrissebb adataiból, amelyeket kedden, köznevelési konferencián ismertettek Budapesten.
Romlott a magyar diákok teljesítménye az utóbbi években, a szövegértés és a természettudományok területén gyengébb, matematikában pedig ugyanolyan eredményeket értek el a tanulók, mint 2012-ben - derült ki az iskolások képességeit összegző, nemzetközi teljesítménymérési program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelyet kedden tett közzé az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).