PISA-felmérés - Alacsonyabb a magyar diákok teljesítménye az OECD-átlagnál

Brüsszel - Romlott a magyar diákok teljesítménye az utóbbi években, a szövegértés és a természettudományok területén gyengébb, matematikában pedig ugyanolyan eredményeket értek el a tanulók, mint 2012-ben - derült ki az iskolások képességeit összegző, nemzetközi teljesítménymérési program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelyet kedden tett közzé az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A szervezet honlapján elérhető jelentés szerint a magyar iskolások tavalyi teljesítménye mindhárom területen alacsonyabb lett a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD átlagánál.

A természettudományokban Magyarország 477 ponttal az utolsó negyedben végzett az OECD-országok között, ami jelentős visszaesés 2012-höz képest (494 pont). Hasonló a helyzet a szövegértésnél, amelyben 470 pontot értek el a magyar diákok a három évvel ezelőtti 488-hoz képest. A matematika területén elért 477 pont megegyezik a 2012-es adatokkal. Az OECD-átlag a természettudományokban és a szövegértésben 493 pont, a matematikában 490 pont volt.

A szövegértés, a matematika és a természettudományok területén is a szingapúri diákok szerepeltek a legjobban. Az OECD tagállamai közül pedig Japán, Észtország, Finnország és Kanada nyújtotta a legjobb teljesítményt. A természettudományok területén Szingapúr után Japán és Észtország következik, a szövegértésben Hongkong és Kanada, a matematikában szintén Hongkong és az ugyancsak Kínához tartozó Makaó.

"Minden országnak lenne hova fejlődnie, még a legjobban teljesítőknek is. A fiatalkori munkanélküliség magas szintjére, a növekvő egyenlőtlenségre, a nemek közti szakadékra, valamint a gazdasági növekedés sürgető igényére tekintettel többet kell tenni annak a biztosítása érdekében, hogy minden gyerek a lehető legjobb oktatásban részesüljön" - hangsúlyozta Ángel Gurría, az OECD főtitkára.

"Az alapvető készségek nem csak az iskolában, hanem a későbbiek folyamán is kulcsfontosságúak a siker szempontjából, a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon is. Túl sok fiatal európai nincs kellőképpen felkészülve a modern, rendkívül innovatív társadalmak kihívásaira" - figyelmeztetett brüsszeli sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi uniós biztos.

A felmérésben 540 ezer 15 éves diák tudását szondázták 72 országban. A vizsgálódás négy nagy területet céloz: a természettudományokat, a matematikát, a szövegértést és a problémamegoldást, amelyek közül most az elsőn volt a hangsúly.

A PISA-vizsgálat az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg.

- MTI -

PISA-felmérés - Soha nem teljesítettek még ilyen rosszul a magyar diákok

Tovább rontott Magyarország a diákok felkészültségét és az oktatási rendszer állapotát mérő PISA-teszten. A tavaly megírt tesztek most nyilvánossá váló eredményei szerint a hátrányos helyzetű diákok nagy bajban vannak Magyarországon, az ország pedig több szempontból is a leggyorsabban leszakadó országok közé került.

PISA-felmérés - Palkovics: a lexikális tudás- és a kompetencia fejlesztése egyaránt fontos

A lexikális tudás- és a kompetenciafejlesztése egyaránt fontos - emelte ki az oktatási államtitkár a kedden nyilvánosságra hozott nemzetközi és hazai oktatási méréseket kommentálva az MTI-nek.

PISA-felmérés - Oktatási Hivatal: erős tantervi tudás, de azt a diákok iskolán kívül nem tudnak kamatoztatni

A negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok nemzetközi szinten is kiemelkedő, erős "tantervi jellegű" tudással bírnak, ugyanakkor ezeket az alapokat a 15 évesek nem tudják a nem iskolai kontextusokat modellező digitális PISA-feladatokban kamatoztatni - többek között ez állapítható meg a PISA, a TIMSS nemzetközi és az országos kompetenciamérések legfrissebb adataiból, amelyeket kedden, köznevelési konferencián ismertettek Budapesten.