Lasszóval kell fogni a munkavállalókat

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Elkerülhetetlen a harmadik országbeli munkavállalók behívása a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint, különben visszaesik a gazdaság. Veres Dóra cikke az Abcúgon.

Míg nyugatra tízezerszámra vándorolnak a magyarok, addig helyükbe nem érkeznek külföldi munkavállalók. Noha pontos adatok nincsenek, a hivatalos statisztikák szerint 2015-ben 33 ezren hagyták el a Magyarországot. Szakemberek szerint ez olyan, mintha Salgótarján kiürült volna.

Ma Magyarországon nincs olyan régió és nincs olyan ágazat vagy szakma, ahol ne lenne munkaerőhiány. „Míg korábban jellemzően a nyugati határszélen volt így, ma Szabolcsban és a Nyírségben is ugyanez a helyzet” – mondta a Figyelőnek Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.

A munkaerőhiány leginkább az IT-szektort, az építőipart, az egészségügyet, az idegenforgalmat és a vendéglátást sújtja. Szakipari munkákra is lasszóval fogják a munkavállalókat.

Vendégmunkások nélkül nem megy

Májusban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 71 551 betöltetlen munkahely volt Magyarországon. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint drámai a helyzet. Ezért a szervezet kidolgozott egy cselekvési tervet, amelyet néhány hete a kormánynak is bemutatott.

A munkaerőhiány a szervezet szerint alapvetően demográfiai okokra vezethető vissza, erre az elvándorlás rátett egy lapáttal. S még ha ez a folyamat valamilyen csoda folytán megállna, 2017-ben akkor is 40 ezerrel kevesebb dolgozó lenne a szükségesnél. Az MGYOSZ szerint a környező országokból, főleg az európai kultúrkörből, a tőlünk keletre és délre fekvő államokból érkezhetnének hozzánk munkavállalók.

A munkaadói érdekvédelmi szervezet számítása szerint első körben mintegy 40-50 ezer dolgozó érkezhetne külföldről. A nem EU-s országok esetében pedig könnyíteni kellene a munkavállalási vízum megszerzését.

Közmunkaprogramból a versenyszférába

Az MGYOSZ úgy látja, hogy betanított és segédmunkára alkalmas lehet a közmunkában foglalkoztatottak egy része is, ehhez azonban a kormánynak át kell csoportosítani a támogatásokat. Ily módon mintegy 40-50 ezer fős új munkaerő érkezhetne a gazdaságba.

A szervezet szerint fogyókúrára szorul a közszféra is. Az MGYOSZ alelnöke úgy fogalmazott, az állami szektorban jó munkakultúrájú foglalkoztatottak dolgoznak, akik könnyen átképezhetők, s emiatt a közszféra egy másik potenciális terület, ahonnan munkaerőt nyerhetne a gazdaság.

Választhat az állam, melyik ujjába harapjon

„Kínszenvedés, ahogyan a foglalkoztatók erőlködnek, s próbálják a kvalifikált munkaerőt megtartani, küzdenek, hogy 15-20 százalékkal emeljék a béreket, ám nyilvánvalóan soha nem tudnak konkurálni a nyugati 3-4-szeres keresetekkel” – magyarázta Rolek Ferenc, aki szerint a munkaadók járulékterheinek csökkentése már rövidtávon is megérné az államnak.

A magasabb foglalkoztatottság és a bérek növekedése folytán nagyobb lenne az adóbevétel, tehát a központi büdzsé is a haszonélvezője lenne. A járulékcsökkentés az MGYOSZ kalkulációja szerint éves szinten mintegy 100 milliárd forint bevételcsökkenést eredményezne a költségvetésnek, ám ez busásan megtérülne. Ha visszaesnek a beruházások, azon sokkal többet veszítene az ország.

„Vagy most mond le 100 milliárd forintról az állam, vagy később fog évenként 200 milliárdot veszíteni” – fogalmazott az MGYOSZ alelnöke.

- Veres Dóra | abcug.hu -

Videó: Íme, a legjobban fizető szakmák Magyarországon

A légiirányítók és a vezető politikusok keresnek a legjobban Magyarországon - a Pénzcentrum toplistája szerint. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján az átlagbér lényegesen meghaladja az 1 millió forintot havonta a legjövedelmezőbb állásokban.

Arra sincs pénzük, hogy az első fizetésig kihúzzák

Egy álláshoz jó megjelenés, naprakész szakma, és legalább egy havi spórolt pénz kellene, a legtöbb hajléktalannak viszont ezek nincsenek. Már azon elbuknak, hogy az erdőből nem érnének be időben dolgozni, vagy nincs rendes fogsoruk. A hajléktalanok körében a legkedveltebb munkahely a konyhai kisegítő, mert ott enni is kapnak a fizetés mellett. Az állam milliárdos költségvetésből indított közmunka-programot a hajléktalanoknak, amely segíthet ugyan kikecmeregni a gödörből, de sokan az első pár hónapot sem húzzák ki.

Utálod a melód? Nézd meg, mások hogyan küzdenek a fizetésért!

Számtalan ember panaszkodik arról, mennyire stresszes a munkája és már hétfőn azt számolja, hány napot kell dolgoznia, mire elérkezik a hétvége. Mindeközben a világ más pontjain kesergés nélkül végzik a legkeményebb munkákat. A következő emberekkel egyikünk sem cserélne szívesen.

Riasztó helyzet: Az ország két szélén egyáltalán nincs háziorvos

Az Abcúg térképre vitte, mely településeken nincs az országban háziorvos, és azt is megnézték, hogy ez mit jelent. Borsodban 77 település között kell szaladgálniuk a helyettesítő orvosoknak, miközben a betegekre egyre kevesebb idő jut. A kormány közel egymilliárd forintból igyekszik megoldani a problémát, a tartósan betöltetlen körzetek száma mégis folyamatosan nő. Hová lettek a magyar háziorvosok?