Ha mégis jönnének a jelzések, vegyük komolyan

Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Budapest - A stroke hirtelen sújt le, mégis időnként előre jelzi „érkezését”.

El tudják képzelni, mit élhet át egy ember, amikor elfelejt írni, olvasni, számolni, vagy egyszerűen képtelen megérteni azokat a dolgokat, amelyeket mondanak neki? Milyenek lehetnek annak az embernek a mindennapjai, aki saját lakásában eltéved, képtelen késsel-villával enni, vagy nem képes eldönteni, hogy beszélgetőpartnere éppen sír vagy nevet? Hogy minél kevesebben essenek a stroke áldozatául, ezért cselekednünk kell – írja közleményében a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Stroke Társaság.

Évente világszerte 15 millió ember, míg hazánkban 45–50 ezer ember kap szélütést. Magyarországon minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal.

Együtt a stroke ellen

A Magyar Stroke Társaság által életre hívott „Stroke – Ne késlekedj” betegfelvilágosító és orvos edukációs programja 2016-tól az Együtt a stroke ellen 2016–2020 néven folytatódik, melyhez az idei évtől csatlakozott még a Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Hypertonia Társaság is.

Annak ellenére, hogy az eredmények kecsegtetőek, a stroke fenyegetése továbbra sem csökken, így a folyamatos tájékoztatás jelentősége megkérdőjelezhetetlen.

Ne késlekedj!

Az elmúlt években útjára indított „Stroke – Ne késlekedj” elnevezésű kampány elsősorban a szélütés tüneteire, a „hezitációs” idő csökkentésére, az azonnali mentőhívás jelentőségére és a pitvarfibrilláció felismerésére hívta fel a lakosság figyelmét, míg az idei emellett a megelőzést, a rizikófaktorok karbantartását tűzte zászlajára.

Dr. Csiba László, a Magyar Neurológusok Társaságának elnöke elmondta, hogy az elmúlt években látványosan csökkent a stroke-betegek száma, de ez az arány még így is háromszor magasabb, mint a szomszédos Ausztriában.

Az agy vér-, oxigén- és táp­anyagigénye óriási, energiatartalékai szinte nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Ujjbegynyi izom- vagy májszövet pusztulása lényeges következményekkel nem jár, hasonló mennyiségű agyszövet elvesztése azonban beszédképtelenséget vagy valamelyik testfelünk bénulását okozhatja.

A beteg elfelejt olvasni, számolni, máskor képtelen a szöveget megérteni. Hall, de nem ért, olvas, de a szóképek olyanok, mintha ismeretlen nyelven íródtak volna. Sok beteg depresszióssá válik. Néha elfelejti, hogyan kell öltözni, késsel-villával enni, saját lakásában nem tud tájékozódni, képtelen a beszélgető­partner arcmimikáját felismerni. Nem tudja eldönteni, a partner sír vagy nevet. A mimika által közvetített információ elvész – tette hozzá. Ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ha valaki a stroke tüneteit észleli – hirtelen beszédzavar, egyensúlyvesztés, féloldali végtagbénulás vagy zsibbadás –, nem szabad várni a háziorvosra vagy arra, hogy másnapra kialussza a betegséget.

Rögtön tárcsázni kell a 104-es számot, ugyanis a mentősök tudják, hol kaphatják meg 3–4 órán belül a betegek a vérrögoldó kezelést. Csiba professzor kiemelte azt is, hogy a társszakmák együttműködésével, főleg a kardiológusokkal történő közös munkával sokat lehet tenni a megelőzés érdekében. Az akadémikus ugyanakkor hozzátette, hogy Debrecen élen jár a szűrésben és az akut ellátásban, amely elsősorban a szoros együttműködéssel magyarázható.

- ÉM -