2016.04.13. 09:08
Freedom House: Eurázsia válságban van
Washington/Budapest - Európa és Eurázsia intézményes és gazdasági válságokba süppedve zárta 2015-öt, amelyek egyaránt veszélyeztetik az Európai Unió megmaradását és Eurázsia diktatórikus rendszereinek stabilitását - állapította meg a Freedom House (FH) amerikai nonprofit szervezet a 2015-öt áttekintő Nations in Transit című, kedden közzétett jelentésében. Magyarországról a jelentés azt emeli ki: 2015-ben tovább romlott a demokratikus kormányzás minősége.
Washington/Budapest - Európa és Eurázsia intézményes és gazdasági válságokba süppedve zárta 2015-öt, amelyek egyaránt veszélyeztetik az Európai Unió megmaradását és Eurázsia diktatórikus rendszereinek stabilitását - állapította meg a Freedom House (FH) amerikai nonprofit szervezet a 2015-öt áttekintő Nations in Transit című, kedden közzétett jelentésében. Magyarországról a jelentés azt emeli ki: 2015-ben tovább romlott a demokratikus kormányzás minősége.
A szervezet évente ad ki jelentést, amelyben hét kritérium - a kormányzás demokratikus minősége, választási rendszer, civil társadalom, független médiumok, a helyi kormányzás demokratikus minősége, jogi keretek és függetlenség, korrupció - alapján vizsgálja a volt kommunista országokat (Közép-Európát, a Balkánt és a volt szovjetköztársaságokat), s sorolja kategóriákba őket, kezdve a konszolidált demokráciákkal, s lezárva a listát a konszolidált autoriter rendszerekkel.
A jelentés egyebek mellett megállapítja, hogy miközben az "illiberális nacionalizmus" erősödött Európában - közép-európai vezetők határokat zárnak le, menekülteket és migránsokat minősítenek a nemzetre nézve veszélynek -, a pénzügyi nyomás, a csökkenő olajárak és a külföldön munkát vállalók apadó hazautalásai aláássák az orosz és a legtöbb korábbi szovjetköztársaság gazdaságát. A kockázat abban rejlik, hogy ezek a fejlemények összefonódhatnak egymással, az eurázsiai államok összeomlását eredményezhetik, megtoldva Európa bajainak egyre hosszabb listáját.
A Nations in Transit vizsgálódási körébe bevont 29 volt kommunista ország demokratikus átlagmutatója az elmúlt 12 évben folyamatosan csökkent. Oroszországban, amely a vizsgált térség lakosságának 35 százaléka él, erős autoriter vonások figyelhetők meg, illetve a visszatérés ezekhez, s ez a demokrácia-mutató hanyatlásának legfőbb hajtóereje.
A jelentés szerint az európai intézmények 2008 óta növekvő bizalmi válságot élnek át, amelyet először az euróövezet adósságválsága, s annak máig tartó csillapítása váltott ki. Ám a Közel-Keletről és Észak-Afrikából származó menekültek és migránsok növekvő áradata olyan szükséghelyzet elé állította az Európai Uniót és vezető kormányzatait, amelyet nem lehet félmegoldásokkal és halogatással megoldani, a felkínált nem egységes válasz egyszerűen inadekvát volt.
Európa egységének hiánya teret nyitott a populistáknak - írta az FH. Vezető közép-európai politikusok - néhány nyugat-európai partner támogatását élvezve - az idegengyűlöletet és a nacionalizmust karolták fel, s országuk keresztény identitásának védelmezőjeként állították be magukat a muszlimok "inváziójával" szemben. Az Európát érő kihívás, amelyet éveken át Orbán Viktornak - a Freedom House-jelentésben "cinikusnak", "pimasznak" nevezett - illiberalizmusa testesített meg, nem koncentrálódik egyetlen országra, hanem előnyben részesül olyan országok körében, amelyek a 2000. év után csatlakoztak az Európai Unióhoz - olvasható egyebek között a Freedom House Nations in Transit jelentésében.
A washingtoni székhelyű szervezet számításai szerint Magyarország demokrácia mérőszáma a 2014-ben kiszámított 3,18 pontról a tavalyi évben 3,29 pontra romlott. (A mérőszám 1-től 7-ig terjedhet, ahol a legalacsonyabb pontszám a demokratikus kormányzás minőségének legmagasabb fokát jelenti.) A közép-európai térségben Magyarországnál kedvezőtlenebb értékelést Románia kapott.
A Freedom House beszámolójában azt írta, a magyar kormány a menekültválságot "a politikai napirend alakításában korábban domináns pozíciója visszaszerzésére, illetve nacionalista és intoleráns közhangulat keltésére használta fel". A civil szervezet szerint "az ilyen jellegű politikai döntések ellentétesek a nemzetközi emberi jogi normákkal, és aláássák a társadalom demokratikus működését". A csoport ezzel indokolta a kormányzás demokratikus minőségéhez rendelt mérőszám csökkentését a 2014-ben megállapított 3,75 pontról 4,00 pontra.
A jelentés kifejtette, hogy 2015 során a magyar külpolitikát is a menekültválság kérdése uralta, és ez a Freedom House szerint növekvő feszültséghez vezetett Németországgal, továbbá a szomszédos Ausztriával, Horvátországgal, Szerbiával és Szlovéniával. "A határ szerb és horvát szakaszon kerítéssel való lezárása nagymértékben izolálta Magyarországot külpolitikailag, ugyanakkor hozzájárult a visegrádi együttműködés felélénkítéséhez" - olvasható a beszámolóban. Az intézet hozzátette, miután egyre több állam vezetett be a magyarhoz hasonló korlátozó intézkedéseket, Magyarország elszigeteltsége fokozatosan enyhült.
A szervezet úgy vélte, Magyarország igazságszolgáltatásának intézményrendszere és függetlensége 2015-ben ugyancsak tovább romlott, és ez például az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival ellentétes menekültjogi szabálymódosításoknak, valamint a kormányzati hatalommal szembeni intézményes fékek és ellensúlyok pártatlan formában való működése megszűnésének tudható be.
A részletes jelentés kitért a korrupció helyzetére is: a Freedom House értékelése szerint a számtalan - nagy értékű közbeszerzéseket is érintő - korrupciós botrány következtében tovább romlott a helyzet Magyarországon. A szervezet úgy vélte, a 2015-ben végbement történések elsősorban a korrupció mértékének mennyiségi és nem minőségi változására utalnak. "A tavalyi év számos botránya nemcsak átláthatatlan és politikailag elfogult döntéshozatalt fedett fel az állami intézmények részéről, hanem az Oroszországgal fenntartott korrupciós kötelékek egyre szorosabbá válását is" - fogalmazott a Freedom House.
- MTI -
A Vs.hu által megismert Századvég-iratok negyedik fejezetéből kiderül, hogy nem volt hiány bírálatból, amikor az intézet a rezsicsökkentés és a Klik veszélyeiről, fejetlenségről, rögtönzésről, szegényellenes intézkedésekről írt.
Hiába alacsony az SZJA, a járulékok magasak, az állam pedig másfélszerannyi pénzt tesz el a munkabér után, mint az OECD-átlag.
A Magyar Helsinki Bizottság kikérte, hogy mire is hivatkozott a rendőrség és a bevándorlási hivatal vezetője, aminek nyomán a kormány egész országra kiterjedően elrendelte a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Az indok továbbra is ismeretlen, de azt megtudta a bizottság, hogy tíz évre titkosították. Az elfogadhatatlan titkolózás a kormány jó szándékát kérdőjelezi meg, és további kétségeket ébreszt a terrorvészhelyzet jogintézményének lehetőségével szemben.
A tavaly év eleje óta növekvő általános fenyegetettség-érzés rekord szintre emelte az idegenellenességet Magyarországon, és a társadalom nagy része támogatja a kormány menedékjogokat súlyosan korlátozó bevándorlás-politikáját – írja a Tárki legfrissebb tanulmányában. Az is kiderül, hogy a magyarok sokkal jobban féltik a munkájukat és a segélyeiket, mint a kultúrájukat a menekültektől.
Menesztették az államtitkárt, megszűnik a Klik – a pedagógusok tiltakozó mozgalma olyat tett, amire eddig csak kevesen voltak képesek: megtorpantotta a kormányt. Ez eddig csak a tandíjnak és az internetadónak sikerült. Összeszedtük, kikkel gyűlt meg a baja Orbán Viktornak, hogyan tudtak hatni a kormányra, és végül miért fogyott ki belőlük a szufla.
