OGY - Hatala: a rendőrségnek nincs oka szégyenkezni

Budapest, 2013. január 17., csütörtök (MTI) - Hatala József országos rendőrfőkapitány szerint a rendőrségnek nincs oka szégyenkezni, szép eredményt ért el az elmúlt egy hónapban elkövetett életellenes bűncselekmények felderítésében.

Az altábornagy a parlament rendészeti bizottságának csütörtöki rendkívüli ülésén - amelyet közelmúltbeli bűncselekmények, a szigethalmi késelés és az ózdi gyilkosság apropóján hívtak össze kormánypárti kezdeményezésre - elmondta: 2012 utolsó két hetében hat, életveszélyt okozó testi sértés történt, ebből öt elkövetőjét elfogták. Megvan az a két ember, aki emberölési kísérletet követett el, és elfogták négyből három emberölés gyanúsítottját is.

Hasonlók a mutatók az idei év első két hetében is. Az életveszélyt okozó testi sértéseknél 75 százalékos a felderítési arány, a halált okozó testi sértéseknél - a rövid idő miatt - három elkövetőből egyet fogadtak el eddig, és megvan mindkét emberölési kísérlet, valamint a négy emberölésből három gyanúsítottja - részletezte.

Az országos rendőrfőkapitány azt mondta: ez szép eredmény, a rendőrségnek nincs oka szégyenkezni. Már csak azért sem - fűzte hozzá -, mert egy hónap sokszor nem elég az életellenes bűncselekmények felderítésére.

Kifejtette: az országban az 1920-as évek óta veszik számba a bűncselekményeket, azóta - 20 százalékos eltéréssel - évente nagyjából háromszáz életellenes bűntettet követnek el. Tavaly 239 emberölés volt - mondta, kiemelve, hogy Magyarország 2010-hez képest javított helyezésén abban a rangsorban, amely a százezer emberre eső emberölések számát veti össze az európai országokban.Hatala József arról is beszélt: mindig lesznek az embereket joggal felháborító bűnesetek, a rendőrség azonban nem a jogos felháborodás, hanem a hatályos törvények és eljárási szabályok alapján végzi munkáját.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a bűncselekmények számának növekedése a rendőri aktivitást és a felderítő munka hatékonyságának növekedését is jelentheti.

A főkapitány végezetül megköszönte a nagy társadalmi felháborodást okozó bűncselekmények felderítésében részt vevő kollégái munkáját.

Kocsis Máté, a testület fideszes elnöke azzal indokolta a bizottság összehívását, hogy politikai vita alakult ki az említett bűntettek miatt, és ha nem tisztázódik, hogy a rendőrség, hogyan, milyen sebességgel tette a dolgát, folt eshet a becsületén.

A politikus az országos főkapitány tájékoztatását úgy értékelte, az üzenet világos: a rendőrség a helyén van, bűn nem marad büntetlenül.

A fideszes Csampa Zsolt kérdésére Hatala József arról tájékoztatott, hogy megerősítették a Készenléti Rendőrséget, amelynek már több vidéki városban van egysége, az általuk végrehajtott elfogások száma pedig majdnem megháromszorozódott.

Az MSZP-s Juhász Ferenc azt mondta: meglepték a bizottsági ülésen történtek, mert arra számított, hogy Kocsis Máté a büntetőpolitika megváltoztatására és a belügyminiszter leváltására tesz majd javaslatot. Szerinte azonban ez a politikai szándék végül "a rendőrség előtti tisztelgéssé" szelídült.

A szocialista politikus szerint sajnos igaz, hogy a bűnelkövetők "nagy száma cigány származású", de ezt kimondani nem elég. A kormányoldalnak "be kellene fejezni a cigánysággal kapcsolatos kettős beszédet", nem volna szabad - a szavazatszerzés érdekében - kihasználnia a romákkal szembeni ellenérzéseket, és el kellene határolódnia a rasszista megjegyzésektől - fogalmazott, sürgetve azt is, hogy növeljék a rendőrség költségvetését.

Kocsis Máté válaszul elmondta: noha az ellenzék Pintér Sándor bírálatát szeretné "kihallani" az ülés összehívásából, azonban a tanulság az, hogy a rendőrség munkáját minden párt elismerte, a rendőrség pedig Pintér Sándor irányítása alatt áll.

"Ha önök nem kajáltak volna meg hat vagy hét belügy-, rendészeti és igazságügyi minisztert, hanem lett volna egy Pintér Sándoruk, akkor nem omlott volna össze a közbiztonság 2010-re" - mondta az MSZP-s képviselőnek.

A jobbikos Mirkóczki Ádám szerint a kormánypártok rózsaszínben tüntetik fel a közbiztonsági helyzetet, és nem beszélnek arról, hogy a szóban forgó bűncselekmények "döntő részét cigány származású emberek követték el".

Hozzátette: nem akarnak etnikai feszültséget kelteni, de úgy vélik, egy jelenség megszüntetéséhez azt először nevén kell nevezni. Ugyanakkor - jegyezte meg - nem ragaszkodnak a "cigánybűnözés" kifejezéshez, a Jobbik felől akár "mókuscsínytevésnek" is nevezhetik azt, csak oldják meg a problémát.

Azt is hangoztatta, hogy pártja nem a rendőrséget, hanem a Belügyminisztérium vezetőit szokta időnként bírálni.

A Demokratikus Koalícióhoz tartozó Vadai Ágnes - aki nem tagja a bizottságnak, de a testület megszavazta, hogy fölszólalhasson - bábjátéknak nevezte az ülést, szerinte helytelen, hogy tábornokokat statisztikai adatok sorolására hívnak be. Úgy vélte, a bizottságnak az említett bűncselekményekkel kapcsolatban nincs dolga, azonban feladata lenne a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépés kimunkálása.

Az LMP-s Dorosz Dávid azt emelte ki, hogy a kormányzati büntetőpolitika számos elemével nem értenek egyet, és úgy vélik, többet kellene tenni az áldozatok védelme, segítése érdekében.

A jobbikos Mirkóczki Ádám az ülés második felében ismét azt vetette fel, hogy vissza kellene állítani a halálbüntetést, továbbá fel kellene állítani a csendőrséget. Utóbbival kapcsolatban Kocsis Máté azzal érvelt, hogy jelenleg is megfelelő számú rendőr van, a halálbüntetéssel kapcsolatban pedig Tóth László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára fejtette ki, hogy álláspontja szerint nagyobb büntetés egy életfogytig tartó szabadságvesztés.

- MTI -