Haraszti Miklós: posztszovjet típusú médiarendszer alakult ki Magyarországon

Budapest, 2012. november 15., csütörtök (MTI) - Magyarországon az elmúlt időszakban egy posztszovjet típusú hármas médiarendszer alakult ki, amelynek részei az állami befolyás alatt álló televíziók és rádiók, az eltűnőben lévő nyomtatott sajtó, valamint a szabad online - mondta Haraszti Miklós emberjogi aktivista, volt SZDSZ-es politikus a magyarországi médiahelyzetről szóló budapesti konferencia csütörtöki nyitónapján.

A lakosság 70-90 százaléka tévékből, rádiókból szerzi a híreket, és ezek valamilyen módon - a posztszovjet országokhoz hasonlóan - teljes mértékben az állam befolyása alatt állnak - mondta Haraszti Miklós, aki 2004-től hat éven át az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiafelelőse volt.

Szavai szerint egy kicsi kivétel mindig van, mint például az ATV vagy a Klubrádió.

Haraszti Miklós kifejtette: a rendszer második eleme a közéleti tájékoztatással foglalkozó nyomtatott sajtó, amely "világszerte meghal", harmadik eleme az online, amely "szabad" és az "ellenzék fóruma". Az online a demokrácia hatásos eszközévé válhatna, ha nem sújtaná az a nemzetközileg megfigyelhető trend, hogy fragmentált - tette hozzá.

Haraszti Miklós szerint Magyarországon a közmédiát tökéletesen visszaállamosították, propagandisztikussá vált, a kereskedelmi média pedig politikamentes lett.

Előadásában kitért arra, hogy az új választási rendszer szerint hirdetés a választási kampány idején egyedül a közmédiában lehetséges, amely "teljes propagandisztikus befolyása alatt áll a médiatanács-rendszernek vagy az új médiahatóságnak".

Ennek szerinte üzleti része az, hogy ott lesz szabad a hirdetés - a közmédiában és az utcai hirdetésekben -, ahol szinte "monopóliuma van az uralkodó párthoz közel álló vállalkozásoknak".

Haraszti Miklós beszélt arról, hogy a médiatörvénnyel "húsz év után először Magyarországon ismét uralkodópárti feladatszabás folyik a média egésze vagy részei számára".

Ez tételes tagadása az európai alapjogi charta ide vonatkozó fejezetének, amely önálló szabadságjogként vezette be a pluralizmushoz való jogot. Az egyetemes, homogenizáló feladat-előírás tételesen áll szemben a pluralizmus jogával - mondta.

Haraszti Miklós előadásában szólt arról is, hogy a közmédiarendszer átlagosan 20 százalékkal többe kerül az adófizetőknek minden évben, mióta az új médiarendszer felállt: 58 milliárd forint volt 2010-ben, 64 milliárd volt 2011-ben és 77 milliárd az idén.

Polyák Gábor jogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője arról beszélt, hogy az elmúlt év médiapolitikai döntései két célkitűzést követtek: az egyik, hogy a médiarendszerben a kormány közeli szereplők pozícióit a lehető legnagyobb mértékig megerősítsék és a kritikus hangokat gyengítsék. Ennek szerinte mintapéldája a Klubrádió ügye.

A másik médiapolitikai szándék Polyák Gábor szerint az volt, hogy a széles tömegeket elérő kommunikációs csatornákat "megszelidítsék". A közmédia esetében ez a "megszállást" jelentette - jegyezte meg.

Bodrogi Bea, a Civilmédia munkatársa előadásában arról beszélt, hogy véleményük szerint a médiahatóság jelenlegi gyakorlata alkalmatlan az előítéletes és sztereotip műsorok elleni fellépésre. Mint mondta, tapasztalataik azt mutatják, hogy nagyon kiszámíthatatlan és megbízhatatlan a médiahatóság joggyakorlata.

Navratil Szonja, jogász, szociológus ismertette a Mérték Médiaelemző Műhely a sajtószabadság helyzetéről szóló felmérését.

Elmondta, hogy a kutatás során újságírókat és médiamenedzsereket kérdeztek meg, illetve egy országos reprezentatív minta keretében a lakosság sajtószabadságról alkotott véleményét is felmérték.

A felmérés szerint a megkérdezett újságírók 55 százaléka szerint munkahelyének pénzügyi háttere valamilyen mértékben függ a mindenkori politikai hatalomtól. Az újságírók 36 százaléka, a médiamenedzserek 34 százaléka szerint a médiára gyakorolt politikai nyomásgyakorlás olyan erős, hogy az korlátozza a hazai sajtószabadság érvényesülését.

Nagy Krisztina és Lehóczki Zsófia jogászok a médiatörvény alkalmazásának tapasztalatairól számoltak be, és egyebek mellett arról beszéltek, hogy az első időszakban voltak preferált szereplők, három rádió - Lánchíd Rádió, Mária Rádió és az Európa Rádió - kapott több frekvenciát, ez a három rádió nyerte el a frekvenciák mintegy felét. Idén május és szeptember közötti időszakot tekintve a médiatanács működését "a nagyon visszafogott beavatkozás" jellemezte, a szankciók enyhék, és kevesebb eljárás indult hivatalból, mint korábban.

A médiatörvény alkalmazása kapcsán megfogalmazott kritikákra válaszolva Koltay András, a médiatanács tagja arról beszélt, hogy a korábban működő Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) idejéből származó örökség miatt is bírálják a tanácsot. Az említett "preferált szereplők" kapcsán azt mondta: nem állítható, hogy ezek a rádiók ahol elindultak, ott nyertek is volna.

Megemlítette például azt is, hogy az ORTT tizenöt éves működése alatt emberi jogok megsértése miatt harminc esetben járt el, míg a médiatanács két év alatt hozott kilenc ilyen döntést.

A magyar médiarendszer Európában - civil és európai elvárások a médiapolitika alakításában címmel megrendezett kétnapos konferenciát a Mérték Médiaelemző Műhely és a Civilmédia szervezte.

- MTI -