Munkahelyvédelmi terv - A Ház előtt az adó- és járulékrendszer átalakítására vonatkozó javaslat

Budapest, 2012. július 10., kedd (MTI) - Benyújtotta a munkahelyvédelmi terv megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a kormány kedden az Országgyűlésnek.

A parlament honlapján olvasható törvényjavaslat célja az általános indoklás szerint a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése az élő munkára rakódó terhek mérséklésével. Ennek megfelelően átalakulna az adó- és járulékrendszer, vagyis meghatározott célcsoportok foglalkoztatása esetén csökkenne a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás mértéke.

A javaslat emellett a kisvállalkozások adózási kötelezettségeinek könnyítésére vonatkozó előírásokat is tartalmaz: megemeli az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt, illetve bevezeti a pénzforgalmi szemléletű adózás választásának lehetőségét.

A módosításokkal a huszonöt év alattiak, az ötvenöt év felettiek, a gyedről, gyesről, gyetről visszatérők, a képzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben foglalkoztatottak és a tartósan munkanélküliek alkalmazását segítené a kabinet.

A kedden benyújtott törvényjavaslat hat törvényt módosít, így például az áfa-törvényt, az adózás rendjéről szóló jogszabályt, illetve a szakképzési hozzájárulásról és a gazdasági társaságokról szóló törvényt.

A javaslat lehetővé tenné, hogy csökkenjen a munkaadói szakképzési hozzájárulás alapja, így a munkáltatónak a foglalkoztatás első két évében szociális hozzájárulási adókedvezményt kell érvényesítenie olyan foglalkoztatottja után, aki vagy tartósan álláskereső, vagy a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy után dolgozik nála.

A kedvezmény munkavállalónként havonta maximum 100 ezer forint lehet - olvasható a javaslatban.

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után a munkáltató ugyancsak szociális hozzájárulási adókedvezményt vehetne igénybe; az indítvány szerint ennek mértéke a foglalkoztatott bruttó munkabérének - de legfeljebb 100 ezer forintnak - a 14,5 százaléka.

Ugyanígy alakul a huszonöt év alatti és ötvenöt év felettiek foglalkoztatása után leírható adókedvezmény. A kedvezmény abban a hónapban is érvényesíthető, amelyben a 25., vagy 55. életévét betölti a foglalkoztatott.

A foglalkoztatás kezdő időpontját megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott foglalkoztatott (tartósan álláskeresők), illetve az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatottak után ugyancsak legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után vehet igénybe kedvezményt a munkáltató. A kedvezmény tartós álláskeresőknél akkor érvényesíthető, ha a munkáltató rendelkezik az e tényt bizonyító, az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolással.

A kedvezmény mértéke mindkét célcsoportnál 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, míg a harmadik évben 14,5 százalék.

A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti - áll a javaslatban.

Az előterjesztés szerint a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények a külön törvényben meghatározott Start plusz, a Start extra vagy START BÓNUSZ adókedvezményekkel nem vonhatók össze.

Az áfatörvény úgy módosulna, hogy pénzforgalmi elszámolás választása esetén a számlában kötelezően szerepeltetni kell az ügylet pénzforgalmi elszámolás alá tartozására történő, egyértelmű utalást. A rendelkezés szerepe az indoklás szerint az, hogy a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanytól terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany tudjon arról, hogy a levonási joga mikor nyílik meg.

A javaslat az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 5 millióról 6 millió forintra emeli, s egyben bevezeti a pénzforgalmi elszámolás választásának a lehetőségét az – egyéb feltételeknek is megfelelő – kisvállalkozások számára. A pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás alkalmazásáról a meghatározott éves árbevételi értékhatárt meg nem haladó, belföldön letelepedett adóalany dönthetne. Az indítvány szerint nem választható a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás, ha az adóalany alanyi adómentességet választott, a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra, vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok szerint jár el, illetve amennyiben a viszonteladókra, nyilvános árverés szervezőjére előírt különös rendelkezéseket alkalmazza.

A javaslat az alanyi adómentesség előírásaival azonosan állapítja meg a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózási mód választására jogosító értékhatárt.

Pénzforgalmi elszámolás esetén a javaslat értelmében az adóalanynak a fizetendő adót nem az ügylet teljesítésekor kellene megállapítani, hanem a részére történő fizetés (az ellenérték átvétele, jóváírása) időpontjában.

Az alanyi adómentesség választására – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – akkor jogosult az adóalany, ha sem a naptári évet megelőző évben, sem pedig az adott naptári évben nem haladja meg az árbevétele a 6 millió forintot.

Tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint a választásra jogosító értékhatár 5 millió forint, a javaslat rendezi, hogy a 2012-ben az 5 millió forintos árbevételt meghaladó, de a 6 millió forintos árbevételt nem elérő adóalanyok is élhessenek az alanyi adómentesség választásának lehetőségével.

A javaslatok 2013-ban léphetnek életbe.

- MTI -