Magyarország

2011.10.13. 18:32

Perújítás engedélyezése miatt indult eljárás a 2006. október 23-i rendőri intézkedések ügyében

Budapest, 2011. október 13., csütörtök (MTI) - A 2006. október 23-i budapesti tüntetések során alkalmazott rendőri intézkedések ügyében perújítás engedélyezése miatt indult eljárás a Fővárosi Bíróság (FB) Közigazgatási Kollégiumán csütörtökön; a felperesek szerint a rendőrség jogtalanul járt el, az alperes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a kérelem elutasítását kérte.

Budapest, 2011. október 13., csütörtök (MTI) - A 2006. október 23-i budapesti tüntetések során alkalmazott rendőri intézkedések ügyében perújítás engedélyezése miatt indult eljárás a Fővárosi Bíróság (FB) Közigazgatási Kollégiumán csütörtökön; a felperesek szerint a rendőrség jogtalanul járt el, az alperes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a kérelem elutasítását kérte.

A perújítási kérelmet az elsőrendű felperes, Gonda László (annak idején a Kossuth téri tüntetőket tömörítő Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője) és 172 társa terjesztette elő. Ebben a Legfelsőbb Bíróság (LB) által a 2006. október 23-i rendőri intézkedések ügyében hozott jogerős ítélet részleges hatályon kívül helyezését kérik. Az alperes, a BRFK a kérelem elutasítását kérte.

Az alapperben az FB 2009-ben megállapította, hogy a rendőrök jogszerűen jártak el 2006. október 23-a hajnalán a Kossuth téren, majd délután, az Alkotmány utcától az Astoriáig terjedő tüntetések idején.

Ezt követően 2010-ben az LB részben hatályon kívül helyezte a döntést, mondván, hogy a hajnali Kossuth téri tüntetés során a tüntetők nem biztos, hogy rendelkeztek felfegyverkezésre alapul szolgáló eszközökkel, vagy azokat maguk után hagyták, illetve hiányzott az a cél, hogy testi sértést akartak volna okozni. Az LB szerint ezzel szemben az Alkotmány utcai eseményeknél valóban megtámadták a rendőröket, az erőszakos fellépőkkel szemben a tömeg szolidaritást vállalt, a rendőrök intézkedése - az oszlatás - pedig jogszerű volt, ezért az FB erre irányuló döntését helyben hagyta.

Gonda László és társai azt szeretnék, ha a bíróság kimondaná, hogy az Alkotmány utcától az Astoriáig terjedő tüntetések során is jogtalanul járt el a rendőrség. A felperesek szerint erre vonatkozóan újabb bizonyítékok kerültek napvilágra, ezért perújítási kérelemmel éltek az LB jogerős döntésével szemben.

A tárgyaláson Grespik László, a felperesek ügyvédje azt mondta: azt kell megvizsgálni, hogy a tüntetők oszlatásra okot adó cselekményeket hajtottak-e végre, vagy sem. Szerinte a délutáni oszlatássorozat elrendelése jogellenes volt, mert az Alkotmány utcai spontán tüntetés békés jellegű volt, az oszlatás viszont erőszakos és brutális.

Az ügyvéd az Emberi Jogok Európai Bíróságán hozott ítéletekre hivatkozva előadta: az a tüntetés, amelyet előre be nem jelentettek, de megőrzi békés jellegét, nem feloszlatható. Szerinte még néhány elszigetelt erőszakos cselekmény ellenére sem. Mint fogalmazott: a magyar rendőrség nem képes beépíteni a gyakorlatába, hogy csak a rendzavarókat emeli ki a tömegből.

Grespik László szerint fontos a tények tisztázása; mint hangsúlyozta: a tüntetők nem borították fel a kordonokat - amelyek nem is igazi rendőri kordonok voltak, hanem egy közeli építkezésről odavitt gyenge kerítések -, hanem csak arrébb tolták azokat. Ehhez pedig joguk volt, mert be szerettek volna jutni a Kossuth térre, amire a rendőrséggel megállapodásuk volt. A tüntetés ezért egyszerre volt engedélyezett, illetve spontán is, mivel így tiltakoztak az ellen, hogy nem engedik be őket a térre.

Az ügyvéd szerint a tüntetés igenis békés volt, a "háló" lebontása ellenére is az maradt, a hátul álló tömeg pedig nem is láthatta, mi történik elől, ezért indulhattak el. Felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság szerint a hatóság szándéka kiterjedhetett arra, hogy az eseményből durva, drasztikus oszlatás legyen, mivel a tüntetők el voltak zárva, és esélyük sem volt a távozásra. Szerinte az eseményeket feltáró Balsai-jelentés egyenesen felveti a terrorcselekmény gyanúját a rendőrséggel szemben.

A felperesek ezek bizonyítására videofelvételeket csatoltak be, illetve a REBISZ rádióforgalmazási jegyzőkönyvét. Jelezték, hogy mindezek mellett újabb bizonyítékok kerültek a birtokukba, amelyek eddig titkosak vagy elérhetetlenek voltak, így kérték a bíróságtól azok befogadását is.

Hazai Ágnes, az alperes BRFK jogtanácsosa mindezekkel szemben a kérelem elutasítását kérte, szerinte a felperesek bizonyítékai nem alkalmasak arra, hogy számukra kedvezőbb ítélet szülessen. Mint mondta: látszik a felvételeken, ahogy a tüntetők bedöntik a kordont, az pedig nem releváns, hogy milyen minőségű a kordon. A jogtanácsos szerint semmiképp sem békés az, hogy a tömeg erőszakosan hatol be a lezárt területre, az LB is megállapította, hogy a kordont nem eltolták szépen, hanem feldöntötték. A REBISZ rádióforgalmazási adatairól azt mondta: kiemelhetők belőle olyan részek, amelyek szerint erőszakosan hatoltak be a tüntetők az elzárt területre, így szerinte semmiképp sem születhet kedvezőbb határozat.

A bíróság meghallgatta Gőbl György felperesi beavatkozót is, aki a parlament emberi jogi albizottságának szakértője, s aki újabb bizonyítékokat tárt a bíróság elé. Egyebek mellett szerinte a rendőrség csak a casus bellire, ürügyre várt; olyan rendőr adott utasításokat, aki látótávolságon kívül tartózkodott; a BRFK olyan iratot csatolt be, amelyben gond van az időbeliséggel, így a közokirat-hamisítás gyanúja is felmerül, illetve a rendőrség összességében véve rosszhiszeműen járt el.

A bíróság végül elhalasztotta a tárgyalást, a per november 25-én folytatódik.

- MTI -

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!