A legmagasabb jövedelem tavaly 1,7 milliárd forint volt

Budapest, 2011. szeptember 13., kedd (MTI) - A legmagasabb jövedelem tavaly 1,7 milliárd forint volt, az éves szintű minimálbér értékének megfelelő vagy annál alacsonyabb jövedelmet pedig az összes adózó 27,9 százaléka, 1,258 millió adózó vallott be, 88 ezer fővel több, mint egy évvel korábban - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden publikált adataiból.

A legnagyobb összevont jövedelem tavaly 1,4 milliárd forintot tett ki, ami 200 millió forinttal magasabb az előző évinél, és szinte teljes egészében munkaviszonyból származó bérjövedelemből keletkezett. Az illető emellett 4 millió forintos forrásadós jövedelmet is feltüntetett, így összesen 540 millió forint adókötelezettség terhelte, amivel a legtöbb adót fizetők rangsorában is az első helyre került.

A legnagyobb forrásadós jövedelem 2010-ben 1,7 milliárd forintot tett ki, azonos az előző évivel.

Az összevont és forrásadós jövedelmeket együttesen figyelembe véve is a legnagyobb forrásadós jövedelmet szerző adózó áll az élen 1,7 milliárdos jövedelmével. Az adózó 336 millió forintos adókötelezettségével a hatodik helyet érdemelte ki. A legnagyobb összevont jövedelmet elérő, és a legtöbb adót fizető adózó pedig az összes jövedelem rangsorában a 4. helyen áll.

Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 35 százaléka, 2.971 milliárd forint, az összes többi megye részesedése 6 százalék alatti. Az összes fizetendő személyi jövedelemadót tekintve még nagyobb, 43 százalék a két terület aránya, az 1.477 milliárd forint szja-ból ott keletkezett 634 milliárd forint.

A havonta realizált összevont jövedelem átlagos összege Budapesten a legmagasabb (217.598 forint), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (126.078 forint).

Az éves szintű minimálbér értékének megfelelő vagy annál alacsonyabb összevont jövedelmet az összes adózó 27,9 százaléka, 1,258 millió adózó vallott be, 88 ezerrel több az egy évvel korábbinál. Náluk az összes adókötelezettség mindössze 1,9 százaléka keletkezett.

Ez azonban nem a ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak számát jelenti az adóhatóság szerint, mert az összevont jövedelmet feltüntetők között vannak olyanok is, akik a munkaviszonyból származón kívüli egyéb jövedelmet (adóterhet nem viselő járandóság, vállalkozói kivét stb.) szereztek, illetve nem egész évben volt munkaviszonyuk.

Az adójóváírásnál megjelölt jogosultsági hónapok alapján 434 ezer magánszemély tüntetett fel egész évre vonatkozóan minimálbér alatti (az előző évben 340 ezer) bérjövedelmet.

A minimálbér és 1,5 millió forint közötti éves jövedelmet 1,208 millió fő, az adózók 26,8 százaléka számolt el, 2,1 százalékponttal kevesebb, mint az előző évben. Ők az összes adókötelezettségből 6,7 százalékos részarányt képviselnek.

Az 1,5 millió és 3 millió forint közötti éves jövedelmet elszámoló 1,288 milliós kör 28,6 százalékos részaránya közel azonos az előző évivel, részesedésük az összes adókötelezettségből azonban 27,3-ról 24 százalékra csökkent.

A NAV adatai szerint 3 és 6 millió forint közötti éves jövedelmet 500 ezer - az előző évinél mintegy 21 ezerrel több - adózó ért el, ők az összes adózó 11,1 százalékát képviselik, az összes adóból való részesedésük pedig 1,7 százalékpontos csökkenéssel 30,1 százalékot tesz ki.

Hatmillió forint feletti éves jövedelmet az előző évinél 2 ezerrel több, összesen 156 ezer adózó - az összes adózó 3,5 százaléka - realizált tavaly, ugyanakkor ebben a sávban csapódott le az összes adókötelezettség 37,1 százaléka, ami 4,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.