Hétfőn szavaz az Országgyűlés az új alaptörvényről

Az alaptörvény elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

A végszavazás előtt lévő alaptörvény már tartalmazza azokat a módosításokat, amelyeket egy hete fogadott el a parlament. Így bekerült a tulajdon védelméhez és önvédelemhez való jog, a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés lehetősége. Viszont vármegyék helyett megyék szerepelnek a dokumentumban, és nincs szó abban arról sem, hogy plusz szavazati jog járna a kiskorúak után. Az eredeti tervekkel ellentétben nem tüntetik fel az igennel szavazó képviselők nevét az Alaptörvényben.

Benne van a javaslatban, hogy bírói jogviszony alsó korhatára 30 év, a felső pedig az öregségi nyugdíjkorhatár, azaz jelenleg a 62, a későbbiekben a 65 éves kor legyen. Várhatóan a zárószavazás előtt beterjesztik azt a módosítót is, amely szerint ez a szabály az ügyészekre is vonatkozna. Legalábbis egy hete Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője erre tett utalást, amikor egy újságírói kérdésre azt mondta: az ügyészek nyugdíjkorhatárával kapcsolatban az alaptörvény április 18-i zárószavazása előtt módosító indítványt fognak benyújtani.

A Himnusz eredeti kottája viszont annak ellenére szerepel a zárószavazás előtt álló alkotmányjavaslatban, hogy Lázár János kijelentette, ez nem lesz benne. Amennyiben Erkel kottája nem kerül ki a záróvitában, a jövőben sokkal pattogósabban kell majd előadni, mint eddig, ugyanis a zeneszerző a Himnuszt verbunkos stílusban írta.
- Független Hírügynökség -