Előbb hirdették ki a médiatörvény módosítását, mint magát a törvényt

Az Országgyűlésben december 21-én elfogadott szöveg egyik pontját két nappal később, az egyes cégjogi tárgyú törvények módosítóival együtt módosították ugyanis a képviselők. Ez utóbbit a médiatörvénynél előbb, már december 30-án kihirdették a Magyar Közlönyben. A törvény hivatalos szövege az év utolsó napján jelent meg.

A Független Hírügynökség által megkérdezett alkotmányjogász ilyen esettel még nem találkozott. Chronowsky Nóra, a Pécsi Tudományegyetem Alkotmányügyi Tanszékének docense elmondta: egy törvény érvényességi kelléke a kihirdetés, az, hogy mindenki számára megismerhetővé válik. Ebből logikusan következik, hogy érvényesen csak már kihirdetett jogszabályt lehet módosítani. Az alkotmányjogász szerint az ilyen módosításnak "érvényességi fogyatékossága" van, ellentmond a jogalkotás rendjének és a jogbiztonságnak, ha nem kihirdetett jogszabályt módosítanak. Nem beszélve arról, hogy így a jogalkotásnak az a fontos elve sem érvényesülhet, hogy kellő időt ad a felkészülésre -mondta Chronowsky Nóra.

A szóban forgó passzus a 164. paragrafus 1. pontja, amely a december 31-én kihirdetett médiatörvényben így áll: "A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni", a december 30-án megjelent - előzetes - módosítás szerint pedig így szól: "A 163. § szerinti eljárásokban mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság harminc napon belül határoz". Az NMHH honlapján ez utóbbi szövegváltozattal szerepel a törvény, viszont a médiatörvény ugyanott közzétett angol nyelvű fordításában a másik verzió van benne.

- Független Hírügynökség -