Jobban értik a szövegeket a magyar diákok, mint korábban

Az OECD tagállamok között Magyarország a középmezőnyben szerepel, és bár a magyar tanulók átlagos szociális, gazdasági és kulturális háttere alacsonyabb, mint az OECD-átlag, eredményeik jobban, mint amire ez alapján számítani lehetne.

Hoffmann Rózsa elmondta: a magyar 15 évesek az első három PISA-vizsgálaton nem szerepeltek valami jól, de a 2009-esben volt némi javulás a szövegértés területén, így a nemzetközi átlag fölé kerültünk. Mint fogalmazott, az eredmény nem kirívó, de a diákok felküzdötték magukat. A másik két vizsgált területen, vagyis a matematikai és természettudományos ismeretekben változatlan eredményeket értek el a diákok, amellyel a középmezőnyben, illetve az átlag alatt maradtunk - tette hozzá az államtitkár.

Kitért arra is, hogy a magyar diákok családi háttere rosszabb az átlagnál, az eredményeik viszont ehhez képest jobbak a vártnál. Hoffmann Rózsa szerint nem "elveszett" az oktatásügy, van mit tenni, de az alapok bíztatóak. Az államtitkár a kormányzati teendők között a családok helyzetén való javítást említette, szerinte ez pozitívan hatna a gyermekek tanulására is.

Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal közoktatási mérési és értékelési osztályvezetője a felmérés kapcsán elmondta: Magyarországon körülbelül 200 iskola 4600 tanulója vett ezen részt, a fő mérési terület pedig a szövegértés volt. Hozzátette: az átlageredményeket csak hibával lehet becsülni, így pontos sorrend nincs. A magyar tanulók szövegértésből a 13-22. helyen, matematikából a 18-28. helyen, természettudományokból pedig a 13-21. helyen állnak az OECD tagállamok között.

Szövegértésből 494, matematikából 490, természettudományokból 501 pontot értek el a diákok, így a szövegértési területen az átlageredmény 14 ponttal nőtt 2000 óta, a többi lényegében nem változott. Az osztályvezető arra is kitért: a magyar diákok eredménye sokat javult az elmúlt 9 évben, más ország pedig nem előzte meg a ranglistán ez idő alatt. Az adatok alapján csökkent a távolság a legjobb és leggyengébb olvasók között.

A javulás magyarázata lehet, hogy míg az OECD országokban átlagosan 63 százalékra csökkent az olvasási hajlandóság, addig Magyarországon ez jóval magasabb, 75 százalékos szinten van 2000 óta. Növekedett a szépirodalmat, illetve újságot olvasó diákok száma is itthon - mondta Balázsi Ildikó. A fiúk és a lányok közötti különbségek megfelelnek a nemzetközi trendnek, vagyis a lányok szövegértéből jobban, a fiúk matematikából, a természettudományokban pedig azonosak az eredmények.

A PISA vizsgálatot egyébként 2000 óta végzik, a 15 éves tanulók képességeit háromévente mérik egy meghatározott feladatsorral. Eleinte 28 OECD tagország és 2 partnerország vett részt ezen, a 2009-esben pedig már 65 állam diákjainak eredményeit vizsgálták.
- Független Hírügynökség -