Négy-öt naponta meghal egy magyar nő családi erőszak miatt

A vasárnap kezdődő "16 akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen" nevű rendezvénysorozattal civil szervezetek a magyar törvényi szabályozás hiányosságaira akarják felhívni a figyelmet. A becslések szerint élete során minden ötödik magyar nő kerül fizikailag erőszakos kapcsolatba. Azt a rendőrségi statisztikák is alátámasztják, hogy ebben az évben már 67 nő vált családon belüli gyilkosság áldozatává, és ebben még nincsenek benne a nők és gyerekek elleni testi sértések. A családon belüli bántalmazások nagy részéről azonban még csak nem is tudni, mert az áldozatok többsége nem mer segítséget kérni.
A külföldi példák azt mutatják, hogy ha jó a törvényi szabályozás, az megdobja a bejelentések számát, és napvilágra hozza az addig titkolt eseteket is. A civil szervezetek éppen ezért nem értik, hogy egy ilyen fontos emberi jogi kérdést Magyarországon miért nem tudnak megfelelően rendezni a döntéshozók - mondta a Független Hírügynökségnek Spronz Júlia, a "16 akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen" nevű rendezvénysorozat egyik szervezője. A civilek vasárnap délután 3 órakor felvonulást tartanak a fővárosban a Gerlóczy utcától a Bajcsy-Zsilinszky úton át a Legfelsőbb Bíróság Markó utcai épületéig, ahol mécseseket gyújtanak az áldozatok emlékére.

A felvonulás célja, hogy felhívják a figyelmet arra: a hazai törvények nem nyújtanak megfelelő védelmet a bántalmazott nőknek és gyerekeknek. Az eseménynek szomorú aktualitást ad, hogy éppen a múlt héten kerültek az Országgyűlés elé olyan módosító javaslatok, amelyek ellehetetlenítik, hogy a távoltartási törvény a jövőben működőképes legyen - tette hozzá Spronz Júlia. A civilek úgy vélik, hogy az osztrák modell bevezetése lenne a probléma valódi megoldása. Ausztriában a törvény elsőbbséget biztosít az áldozatok védelmének és biztonságának, és felelősségre vonja az elkövetőt. A szabályozás három alappillérre épül: a rendőrség azonnal tud reagálni a családon belüli erőszakos eseményekre, és haladéktalanul eltávolíthatja az elkövetőt. A bíróság elrendeli és fenntartja a távolságtartást, és garantálja, hogy a bántalmazottak az eljárás alatt, akár három hónapig is biztonságban legyenek. A rendszer harmadik eleme pedig a civilek által működtetett, úgynevezett intervenciós központok, ahol az áldozatok automatikusan pszichológiai, szociális és jogi segítséget kaphatnak. Az osztrák modellt számtalan ország átvette, és mindenhol pozitívak a tapasztalatok - mondta Spronz Júlia.