Félidőben még a bográcsot keverte, majd gólt szerzett a harsányi szakács (fotók, videó)

Már-már strandra hívogató szép idő, lenyűgöző környezet, a klubház előtt éppen rotyogott a bogrács. A hétvégén a vármegyei II. osztály Közép csoportjának 24. fordulójában Harsány SE labdarúgó csapata a Borsodivánka SE-t látta vendégül – a helyszínen követtük az eseményeket. Ami nem volt egyszerű, hiszen a vendégek feltekerték a hangerőt az öltözőjükben, így hangolódtak a kezdésre.

Harsány SE: felvenni a lépést

– Nemrégen lettem elnök, 2022-ben vettem át az elnökséget, előtte is már aktívan részt vettem a szervezésben – nyilatkozta Hegedűs Krisztián, a Harsány SE klubelnöke, majd így folytatta: – Nagyon aktív élet folyik itt, több mint hetven gyerekünk van, akik a Bozsik program kereteiben játszanak, felnőtt csapatunk is van, U19-es is van, igyekszünk megfelelni mindennek, ami nem egyszerű. Az anyagiak eléggé korlátozottak, azonban próbálkozunk mindig, hogy mindent megteremtsünk. A pályát is én nyírom, én festem, imádom ezt a csapatot, ez az életem. A cél a biztos bennmaradás a vármegyei II. osztályban. Sajnos, nem szerepelünk valami rózsásan, eléggé hátul vagyunk most a bajnokságban. Azt gondolom, a mi anyagi adottságainkhoz mérten próbálunk csapatot is csinálni, azonban nem vagyunk ellátva itt szponzorokkal.

Felvenni a lépést

Megemlítette még az alábbiakat is Hegedűs Krisztián:
– Az Önkormányzat által kapott pénzből tartjuk fent a klubot – húzta alá. – Lényegében egy baráti társaság van a focicsapaton belül, benzin támogatást tudunk biztosítani, semmi többet, ezért is állunk a tabella hátsó felében. De: mindig biztosabb az, hogy le tudjam nyugodtan hajtani a fejem, hogy nem tartozok senkinek... A játékosok szeretnek jönni focizni, hazai meccseken általában főzni szoktunk, úgyhogy a végén van egy kis vendéglátás, sörözés. Csapatépítés szempontjából az nagyon fontos, milyen a csapatszellem. 

A Közép csoport, ahol mi is vagyunk, sokkal erősebb, mint a Kelet és Észak csoport. Tudomásul kell venni, hogy mi egy kis település vagyunk, mintegy 2000 fős, itt van Nyékládháza vagy Mezőcsát, amelyek városok, s azért ők jóval több támogatást kapnak. Ám megpróbáljuk felvenni a lépést is velük, a tisztes helytállás mindig értékes. Nálunk az az irigylésre méltó, hogy ketten, Gável András ,, Pepé" -vel koordináljuk a dolgokat, mindenhol megpróbálunk helyt állni, megfelelő létszámmal. A továbbiakban is azt szeretném, hogy a Bozsik Program, ameddig engedi a rendszer, legyen fontos a benne lévő 70 gyereknek. Levegőn töltsék az időt, érezzék jól magukat, ne üljenek a számítógép előtt. Nekünk ez lenne a jövő és a cél. A gyerekek imádják Gável Andrást, az óvodás gyerekeken át az iskolásokig, vannak olyan gyerekeink is, akik eljöttek más településekről hozzánk.

Amatőr Kupa-döntő

– Arra vagyok a legbüszkébb, hogy van 70 gyerekünk, öt korosztályban, mindig csatlakoznak, mindig vannak újak, minden tornán részt tudunk venni – fogalmazta meg, Gável András. –Úgyhogy az tölt el igazából boldogsággal, hogy nagyon sok gyerkőccel tudunk foglalkozni.
A 43 esztendős játékosedzőtől megkérdeztük, hogy mennyire bírja még a játékot.
– Megmondom őszintén, egy félidő már elég lenne, de hát ilyen a megyei futball: néha tizenhatan vagyunk, néha tizenegyen vagyunk, és ha úgy adódik, akkor játszom, ha úgy alakul, és meg vagyunk létszámban akkor kevesebb időt töltök a pályán. Pályafutásom során nagyon sok jó barátra tettem szert, jó csapatokban játszottam. Igazi baráti társaságok kötődtek, Szirmabesenyőben, az NB III-ban, a megyei I. osztályban, aztán Arnóton is, amellyel Amatőr Kupa döntőt játszottunk. Amit egy kicsit sajnálok, hogy büntetőkkel elbuktunk a Kisvárda ellen, azonban bármikor megyek vissza Szirmabesenyőbe, Arnótra, barátként fogadnak.

Buffon, a példakép

Bene Dávidot, a Harsányi SE kapusát is megszólaltattuk.
– Általános iskolában az iskolai focicsapatba szerettem volna bekerülni és gyakorlatilag az az egyetlen esélyem volt, hogy kapus leszek. – sorolta. – A sors fintora, hogy a legjobb kapus lettem és igazából akkor kezdtem el a focit, 12-13 éves koromban, későn. Utána Diósgyőrben játszottam U17-ig, onnan a Volánba igazoltam, 18-19 éves koromban abbahagytam nagypályán a védést, iskolai tanulmányok miatt. Tíz év kihagyás után egy régi diósgyőri játékos, Gyarmaty Attila hívására a Holcimhoz visszakerültem, onnan Vattára vezetett az utam. Mezőcsát csapatával megnyertük a megyei II. osztályt, megszűnés határán volt a klub. Már a visszavonuláson gondolkodtam, amikor hívtak Harsányból. Akkoriban született első kisfiam, szerettem volna, hogy még lásson a pályán, ahogy focizok. Ez volt a motiváció, hogy folytassam. Most az visz tovább, hogy a kisebbik fiam is lassan becsatlakozik.

 Időszakonként voltak megkeresések más megyei csapattól, és mindegyikre nemet mondtam, fontos szempont volt, hogy tényleg jó a társaság. Minden évben elérjük a középmezőnyt. Az erősségem, hogy viszonylag eléggé élek a játékkal, a 16-os környékén helyezkedek. Valljuk meg: a legtöbb csapatnál a hosszú indítás a csapattárshoz kerül, akkor én kimozgok és sok esetben sikerül is tisztáznom. Nyilván, ha egy ügyesebb csapatról van szó, oda tudja rúgni, akkor bajban vagyok, hisz egyedül jönnek rám. Kevesebb a kijátszott helyzet, inkább ziccerek, pontrúgások amik kapus szempontból kihívás. A példaképem Buffon volt, egyébként. Nehéz kérdés meddig tervezem még a focit, 1-2 évet még szeretnék biztos játszani, bírni bírom. A fiam egyre többet focizik az U8-ban, az a prioritás, hogy őt nézem, ő télen hóban, sárban jön mindig, mert a harsányi csapat fontos neki.

Van rajta index is

– Már több mint tíz éve járok a Harsány meccseire, akár itthon játszunk, akár idegenben. – mondta id. Arnóczki József, szurkoló. – Ha hazai meccsről van szó, akkor a saját kis járgányommal érkezem: alapja egy járókerék, amit én álmodtam meg kicsit komolyabb kivitelben, az utánfutót is én csináltattam hozzá. Van rajta index is, úgyhogy akár a főúton is megállná a helyét, persze én csak a pályáig közlekedek vele, nem száguldozok vele az autópályán! Az idegenbeli meccsekre már szurkolótársakkal ülünk be az autóba. Ha a legemlékezetesebb harsányi meccsemet kellene mondanom, rögtön eszembe jut az a bizonyos Tiszakeszi elleni ütközet, úgy tíz évvel ezelőttről. Egy kis szabálytalanság volt a meccsen, abból aztán akkora tömegverekedés kerekedett, hogy csak kapkodtuk a fejünket. Olyan volt az egész, mintha a pálya közepén hirtelen kitört volna egy faluünnep, csak épp nem nótázással, hanem lökdösődéssel. A mostani harsányi csapatról is van véleményem: szerintem nagyon jók lennének, csak hát mindenki dolgozik mellette, így ritkán tudunk kiállni a legerősebb csapattal, de aki jön, az szívvel-lélekkel játszik, és ez a legfontosabb.

A mérkőzést Borsodivánka SE nyerte, 6–2-re.

Az élcsoport állása: 

1. Tbábolna DB Mezőcsát 52 pont
2. Sajószöged KTK  45 pont
3. SunPro Napenergia-Ónod  41 pont
   12. Harsány SE   18 pont

További videós tartalmainkat megtekintheted YouTube csatornánkon!