,,Az első 65 percben a diósgyőri fiatalok megettek bennünket"

Diósgyőri VTK tartalék – Karcagi SE 2–2 (0–0)
Diósgyőr, 100 néző. V.: Práth (Bencze, Balogh).
DVTK tartalék: Bánhegyi B. – Bodnár, Major, Sáreczki (Vincze D., 68.), Kiss L. (Ferencsik S., 88.), Kállai Z. (Balázsi, 77.), Lichy (Vass, 88.), Karnitski, Kristóf M., Kovalenko (Bacsa, 88.), Szlifka. Vezetőedző: Takács Péter. Karcag: Gergely – Szabó K. (Sághy, 66.), Győri, Székely D., Csörgő, Szakács, Girsik, Fábián, Caba, Ádám F. (Talpalló, 46.), Szűcs K. Vezetőedző: Varga Attila. G.: Kállai Z. (49., 65.), ill. Székely D. (69.), Győri (95.). Jók: az egész csapat, ill. Sághy, Girsik, Székely D., Győri.
Takács Péter: – Büszkeség és fájdalom. Ez a két dolog van bennem és kell, hogy a játékosaimban legyen. Gyönyörű játék a futball, de olykor igazságtalan. Viszont nekünk nem szabad drámáznunk, egy ilyen teljesítmény után főleg nem! Az a szenvedély, az a tűz és megalkuvást nem ismerő, csak azért is megmutatom mentalitás, ami ma ránk jellemző volt, olyan kapukat fog kinyitni számunkra, amivel a jövőben bármit elérhetünk. Labda ellen végig kompaktak és szervezettek voltunk és az első félidőben a labdakihozatalaink is jól működtek. Az átmenetekben labdaszerzések után az első félidőben volt bennem hiányérzett. Hangsúlyozom azonban, amit ma ezek a fiatalok leraktak az asztalra a bajnokság egyik, ha nem a legjobb csapata ellen, az megsüvegelendő. Egy valami biztos, ahhoz, hogy győztesekké váljunk, tanulnunk kell és a maiból lehet is tanulni és erőt meríteni.
Varga Attila: – Az egész mérkőzésen gyenge teljesítményt nyújtottunk, az első 65 percben a diósgyőri fiatalok megettek bennünket. Ennél sokkal nagyobb motivációra és teljesítményre van szükség a következő fordulókban. A 65. perc után kezdtem azt érezni, hogy a csapatban pislákol valami tűz. Ekkor ritmust váltottunk és ekkor egy kis szerencsével ki is tudtunk egyenlíteni. A mérkőzés összképét tekintve azonban azt kell mondjam, nem szolgáltunk rá az egy pontra, a diósgyőriek megérdemelték volna a győzelmet. De a futball már csak ilyen, egyszer szerencsések vagyunk, egyszer nem, mi most azok voltunk, de el kell hogy marasztaljam a csapatomat, mert rendkívül gyenge teljesítményt nyújtottunk.