Nyári focivalóság: szinte semmit nem lehet tenni

A tények: két találkozó elmaradt a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei II. osztályú labdarúgó bajnokság Kelet csoportjának a 2. fordulója keretében. Nem játszották le a Sárospataki TC – Telkibánya és a Kenézlő SE – Gönc VSE meccseket, a vendégcsapatok ugyanis lemondták a kilencven perceket.

Ők mondták

Szabóné Kiss Edit Beáta, a Telkibánya elnöke, így nyiltakozott: ,,Létszámhiánnyal küzdöttünk. Előre megmondtam, hogy nekünk nem jók a szombati napok és nekem lett igazam."

Szarka Zsolt, a Gönc VSE ügyvezetője, így kommentálta a lemondást: ,,Távolmaradásunk oka a létszámhiány. A kiálláshoz minimális keretre szükség van, de mi még ennyivel sem rendelkeztünk."

Arra a kérdésünkre, hogy mit takarnak a rejtélyes létszámihányok, a tisztségviselők ezeket mondták: munkahelyi elfoglaltság, szabadság, nyaralás, táborozás, utazás, hosszú hétvége, buli, szórakozás.

Felhívtuk dr. Engel Györgyöt, a Magyar Labdarúgó Szövetség Vármegyei Területi Igazgatósága versenybizottságának elnökét, aki csupán ennyit közölt: 

– Még nem hoztunk határozatot a két összecsapás ügyében, de ezekben az esetekben a szabályok egyértelműen rendelkeznek. 
Hozzátesszük: ennek szellemében nyilvánvaló, hogy a 3 pontot 3–0-s különbséggel a vétlen csapatok kapják majd.

A helyzet bonyolult

Mivel a bajnoki jelenség a vármegyei kupában is felütötte a fejét – az első fordulóban három együttes sem állt ki – megkerestük Sajti Viktort, az MLSZ vármegyei igazgatóját, aki elöljáróban leszögezte:

– Még tart a szabadságolási időszak, nem értek véget a családi nyaralások. Ráadásul az is bonyolítja a helyzetet, hogy az iskolák kapuit csak szeptember 2-án, hétfőn nyitják ki a diákok előtt, eddig a gyerekek is lazítanak. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy nagyon sokan dolgoznak, a mezőgazdaságban a rendkívüli aszály ellenére bőven van teendő, ennek következtében jónéhányan akkor sem tudnának futballozni, ha akarnának. Végül meg kell említenem azt is, hogy augusztusban visszatérő problémákat okoz a sportorvosok foglaltsága. A klubokat szorítják a küzdelemsorozatok rajtjai, igenám, de mit tegyenek akkor, ha az igencsak le-, vagy túlterhelt rendelőktől csak későbbi időpontot kapnak...

Telített a versenynaptár 

Az igazgatótól ezután arra kértünk választ, hogy az általa felsoroltak miatt miért nem szeptemberi kezdéssel írják ki a pontvadászatokat, mire így felelt: 

– Sajnos, annak ellenére muszáj augusztusban beindítani a gépezetet, hogy a bajnokságok belelógnak a nyári főszezonba. A versenynaptár rendkívül betáblázott, és mivel a vármegyei osztályok amatőr küzdelemsorozatok, szóba sem jöhetnek a hétközi fordulók. A későbbi rajt ugyancsak későbbi befejezést vonna maga után, ősszel pedig gyakoriak az esők, novemberben már hó is eshet, sok pályára rá sem lehetne menni, vagy ha erőszakolnánk a találkozókat, akkor egy-két mérkőzésen tönkre mennének a gyepszőnyegek. A gondolatmenet folytatásaként még eljátszhatnánk a tavaszi szezon korábbi, netalán későbbi kezdésével, de ez megint lutri, hiszen az „öntörvényű időjárás” nem hozzánk igazodik. Így sommásan kijelenthetem, hogy bármennyire szeretnénk, a versenyrendszer keretében szinte semmit nem tehetünk.