Még se edző, se játékosok

A 3. helyen zárta a férfi kosárlabda NB I/B Zöld csoportjának 2022/2023-as küzdelemsorozatát a Tiszaújvárosi Termálfürdő Phoenix KK gárdája. A dél-borsodiak vezetőedzője az a Lekli József volt, aki korábban tíz esztendőt húzott le a legmagasabb szinten, az A-csoportban (Kecskemét, Nyíregyháza, Kaposvár, Albacomp, Zalaegerszeg, Falco KC), valamint 8 alkalommal játszott a válogatottban is. Az 1987-es születésű sportember tavaly nyáron vette át a Tisza-partiak irányítását, az alábbi gondolatokkal:
– Amikor leültünk a vezetőséggel, azt kérték, hogy maradjunk benn, végezzünk a közép részen a tabellán, viszont én azt gondoltam, hogy jó lenne a dobogóért harcolni – kezdte Lekli József. – Páran azért mosolyogtak is rajtam, de nagy reményekkel indultam, indultunk neki a szezonnak. Úgy láttam, ha ha meg van a keret, és beletesszük a kellő munkát, akkor elérhető a jó eredmény. Szerencsére így is lett, ám közben voltunk a csúcson, aztán mélyen, aztán megint a csúcson. Sok mindent megéltünk, kihívásokkal teli évad volt, azonban megbirkózott vele a csapat és én is.

Csoda kategória

A szakember ezt követően így folytatta:
– Nem volt teljes a csapatunk az induláskor, ugyanis Orliczkinél a munkahelyi elfoglaltság közbeszólt, nem tudta vállalni a heti két edzést, illetve a mérkőzést – sorolta Lekli József. – Hat-hét játékos volt a foglakozásokon, így pedig nem tudtuk az öt az öt elleni játékot gyakorolni. A csoda kategóriájába tartozott, hogy ebben a szakaszban nyertünk hét meccset és csak kétszer kaptunk ki. Utána elkaptak bennünket a sérülések, betegségek, és ezzel együtt jöttek a vereségek is. Az átigazolás hajrájában, az év elején tudtunk igazolni, jött Kiss Kolos, Jordan Ismael Santiago, illetve Habel Andrich Clemens. Előtte nem sokkal felépült térdsérüléséből Molnár Bence, jó volt, hogy be tudott csatlakozni. A rájátszásban már mindenki volt, ekkor úgymond normálisan tudtunk dolgozni, és be is jutottunk a nyolcba. A cél elérése sokat jelentett a vezetőségnek, és természetesen nekünk is, viszont az igazi nagy áttörés a négybe jutás volt. Megvertük a Hódmezővásárhelyt, amivel átszakadt az a bizonyos gát.

Megtörtek a játékosok

Az elődöntőben az újvárosiak a nagyon erős Budafokkal csaptak össze, és nagy csatában maradtak alul.
– Nem vallottunk szégyent, az biztos, sőt, az ottani, harmadik mérkőzésen, ha korrekt fújást kaptunk volna a játékvezetők részéről, akkor lehet, hogy nem így alakul a párharc végeredménye. Két játékosunkat, Santiagot és Bánt is kiállították, nem szoktam foglalkozni a bírókkal, de akkor kénytelen voltam szóvá tenni – emlékeztetett Lekli József. – Utána, a hazai meccsünkön látszódott a játékosokon, hogy megtörtek, különösen a második negyedben, amikor csak 3 pontot tudtunk dobni, fejben mindenki ,,szétcsúszott". Jó csata volt, jó periódusokkal, ott, akkor jött ki az egész éves munkánk. Mentálisan és taktikailag is megcsináltunk olyan dolgokat, ami már egy magasabb szint. Kitűnt, mit akarunk csinálni, hogyan akarunk védekezni, támadni.

Öt év és A-csoport?

A bajnokság után eltelt időszakról az alábbiakat osztotta meg lapunkkal az újvárosiak szakvezetője:
– A bronzcsatát követően volt egy évzárónk, és azóta a szabadságát tölti mindenki – árulta el Lekli József. – Május 31-ig volt szerződésük a játékosoknak, vagyis újra le kell folytatni a tárgyalásokat. Tehát, pillanatnyilag nincs szerződéssel rendelkező játékosa a Phoenix-nek, illetve edző sem, mert jelenleg nekem sincs aláírt kontraktusom. De: bízom abban, hogy rövidesen, napokon belül a megbeszélések végére érünk, teljes mértékben nyitott vagyok a közös folytatásra. Bízom abban, hogy meg lesznek a megfelelő körülmények, a megfelelő háttér, készség arra, hogy akarjunk előrébb lépni. Lehet ebben a városban szép dolgokat csinálni kosárlabdában, lépésről-lépésre. Úgy tűnik, lesz egy öt éves terv, melynek vége az A-csoportba jutás lenne, ami óriási dolog lenne magának a kosárlabdának, és persze a városnak. Nem az a fajta edző vagyok, aki megáll, és elevez az állóvízben. Játékosként sikerorientált voltam, és edzőként is az vagyok, legyen cél, szándék a tanulásra, a fejlődésre. A tavalyi kezdéskor célként tűztük ki azt is, hogy töltsük meg a lelátót, jöjjenek a nézők, akik csak a jó játékra, az eredményre vevők, s látják, ha a csapatuk mindent meg tesz a pályán. A Budafok ellen volt 600 szurkolónk, ami fél ház volt, úgyhogy van, volna még teendőnk.