„Nincs harag, de jobb lesz külön”

Amikor Sántha Gergely, a DVTK sportegyesület elnöke 2019. április 11-én bejelentette, hogy kiemelt vidéki sportegyesület lett a DVTK, az is napvilágot látott, hogy a kajak-kenu sportág is felkerült a sportszervezet palettájára. Akkor a Diósgyőri Kajak-kenu Sport Club (DKSC) edzői gárdája csatlakozott a klubhoz, versenyzőkkel, és a DKSC a szükséges infrastruktúrát is biztosította, a miskolci Csorba-tó partján. A DVTK kajak-kenu szakosztályának a vezetője a DKSC elnöke, Slisz Béla lett, akivel együtt Belányi Zsolt és Rajnai Sándor edzők is érkeztek.

Közülük ketten, Slisz Béla és Belányi Zsolt most visszatérnek a DKSC-hez, ugyanis a DVTK-nál a jövőben Orosz Mariann látja el a szakosztályvezetői feladatokat. Utóbbi helyen Orosz Sándor és Rajnai Sándor dolgozik tovább edzőként.

– Nem különleges eset ez, az egyik szakosztály élén változás történt, mert a DVTK sportegyesület vezetése úgy döntött, hogy ez szolgálja leginkább a klub érdekeit – tájékoztatta az Észak-Magyarországot Szász László, a DVTK sportegyesület sportigazgatója, aki arra a kérdésre, hogy mi lesz a sportolói állománnyal, így folytatta: – A kajakosok maradnak a DVTK-nál, itt az edzők személyei változatlanok, és az edzések helyszíne is, ugyanis ezután is a DKSC Csorba-tavi telepe a bázis. Idén december 31-ig szerződésünk van arra, hogy használhatjuk a létesítményt, és a terv az, hogy a következő évben is folytatódjon ez a bérleti együttműködés. Hosszabb távú terveink között egy saját vízi bázis kialakítása szerepel, a rövid távúak között pedig az, hogy a kenuszakágat is felépítsük, reményeink szerint a sportágban jelenleg még versenyzőként ismert Bodonyi András edzői szerepvállalásával.

Csak bérleti

A DKSC elnöke, Slisz Béla is megerősítette, hogy szakmai téren nincs közös folytatás.

– Nem arról van szó, hogy szezon közben összevesztünk, és különválunk – válaszolta megkeresésünkre Slisz Béla. – Az első fél évre volt szerződésünk a DVTK-val, a második fél évre azonban olyan ajánlatot kaptunk, amit nem tudtunk elfogadni. Nem arról van szó, hogy több pénzt kértünk, az történt, hogy az amúgy is szerény javadalmazásunknál több mint 30 százalékkal kevesebbet kínáltak, és ezt úgy értékeltük, hogy nincs szükség ránk. Úgy véltük, hogy jobb mindenkinek, ha csak a bérleti viszony marad meg a két sportszervezet között. A kenus fiatalok újra DKSC-sek lesznek, egy évben egy átigazolásra van lehetőség, és a mostani közel 30 fős létszámunkat ősztől, az iskolai időszak kezdetétől igyekszünk majd növelni. Mivel három éve mi sem kértük átigazolási díj fizetését, ez most visszafelé is így van. A DKSC-nek van saját infrastruktúrája, telepe, csónakgarázsa, hajói, dolgozunk tovább, mindenki járja a saját útját. Nincs harag, de jobb lesz külön.