Madaras pár perc játékot is vállal majd

Az első ezüstérmes csapat alapembere készül a szombati kosárlabdaünnepre.

BCS

Bukovszki Mónika, Madaras Judit és Ambrus Erzsébet | Fotó: olvasónk

Diósgyőri kosárlabdaünnep a neve annak a rendezvénynek, amelyet szombaton 14 órától tartanak a miskolci városi sportcsarnokban, és amelyre azokat a játékosokat, edzőket, a klub munkatársait és nem utolsósorban szurkolókat várják, akik részesei voltak a diósgyőri női kosárlabdázás 1990-es éveinek, az akkori sikereknek, és persze mindenki mást, akit érdekel a helyi kosárlabda. A rendezvény apropóját az szolgáltatja, hogy harminc évvel ezelőtt először szerzett bajnoki ezüstérmet az élvonalban a piros-fehér együttes. Az eddigi legfényesebb bajnoki medálból azóta van már több is, de az első ilyen érem viszonylag váratlan volt, hiszen 33 évvel az első diósgyőri dobogós hely, egy bajnoki bronz után született. Az első ezüstös csapatnak több meghatározó játékosa volt, az alapemberek egyike az irányító, Madaras Judit volt. Az egykori klasszis jelenleg is a DVTK-t szolgálja, az utánpótlásban edzősködik, és természetesen jelen lesz a szombati ünnepen.

– Az ezüstérem megszerzése felé vezető útnak több fontos állomása volt – emlékezett vissza Madaras Judit. – Ambrus Erzsóval együtt 1990-ben kerültünk az akkor még DVTK néven szereplő csapathoz, és akkor egy éve már itt dolgozott Király Sándor edzőként, aki folyamatosan igyekezett erősíteni a csapatot. Abban az évben nemcsak mi érkeztünk Miskolcra, hanem két olyan játékos, Irina Jevtusenko és Natalija Pronyina, akik akkor még a Szovjetunió állampolgáraiként csatlakoztak a Diósgyőrhöz. Az 1990/91-es évadban a 8. helyen végeztünk az NB I.-ben, és ebben az idényben tulajdonképpen összeszokott a csapat, alaposan megismertük, hogy ki mire képes a pályán. A következő évadban a csapat magja megmaradt, a 12 fős keretből 8 játékos ugyanitt folytatta. Az érkezők között volt Diana Szadovnyikova, aki Jevtusenkóhoz és Pronyinához hasonlóan ugyancsak Ukrajnából jött. A már említettek mellett Králik Judit, Novák Judit, Lakosa Edit, Sitkei Nóra, Molnár Krisztina, Kiss Gabriella és a fiatal Eperjessy Dóra volt tagja az akkori keretünknek.

Eleinte kevés

A diósgyőri gárda ekkoriban a Nagyváthy utcai általános iskolában, a mai Zrínyi Ilona Gimnázium tornacsarnokában játszotta a mérkőzéseit. Eleinte csak kevés néző előtt.

– A mi első évadunkban nem sokan jártak a meccsekre, családias volt a hangulat, néhány tucat néző ült csak a lelátón, gyakran 100 fő alatti volt a nézőszám. Ám amikor egyre többet nyertünk, elkezdett fokozódni az érdeklődés – emlékezett vissza Madaras Judit. – Az 1991/92-es szezonban, a rájátszásban kezdett szűk lenni a csarnok, és amikor a bravúrosnak mondott eredményt elértük, a rájátszásban, a bajnoki címvédő MTK elleni elődöntőben, az ötödik meccset megnyertük, idegenben, a budapesti meccsen is magunk mögött tudhattuk a szurkolókat. Hát még a döntőben! Nem is tudom, hogy arra a kis helyre hogy fért be olyan sok ember. Sajnálom, hogy a végjátékban nem jött össze az arany, az még szebb lett volna, de azt gondolom, hogy a következő két évben elért Magyar Kupa-győzelmeknek köszönhetően azért volt lehetőség az önfeledt ünneplésre.

Megkérdeztük az egykori irányítótól, hogy mit vár a szombati naptól.

– Nagy nap lesz, az biztos, több szempontból is. Elsősorban azért, mert sok régi ismerőssel találkozhatok, másodsorban azért, mert rávettek, hogy álljak be egy kicsit ismét játszani. Szerintem van vagy 10 éve annak, hogy utoljára kosaraztam. Futni ugyan futogattam, de az nem ugyanaz. Most edzettem egy keveset, de izomlázam lett, és azt várom, hogy elmúljon. Biztos, hogy jó hangulatú rendezvény lesz, remélem, hogy mindenki jól szórakozik majd – mondta Madaras Judit, majd így folytatta: – Már most köszönjük Sashalmi Lászlónak mint ötletgazdának és fő szervezőnek, aki tető alá hozta ezt a rendezvényt, és persze mindenkinek, aki segített neki ebben. Paradisz Vikinek és Bukovszki Móninak azt, hogy igyekeztek megtalálni, felkutatni és meghívni a korábbi játékosokat. Tényleg nagyszerű dolog, hogy nem felejtettek el minket, és ennek a rendezvénynek a keretében felidézhetjük a múlt szép eseményeit.

A legeredményesebb évad

Néhány napja megjelent egy évértékelő a DVTK honlapján a diósgyőri kosárlabdacsapat idei évadjáról, amelyben azt közölték, hogy a most véget ért évad volt a legsikeresebb az együttes történelmében, a Magyar Kupa-győzelemmel, a bajnoki bronzéremmel és az Európa-kupa csoportköréből történt továbbjutással. Azonban 28 évvel ezelőtt a mostanitól eredményesebb évadot zárt a felnőtt diósgyőri női kosárlabdacsapat, mert az 1993/94-es évadban a Magyar Kupa-győzelem mellett bajnoki ezüstöt szereztek a piros-fehérek a nemzetközi kupaporondon, a második számú sorozatban, az akkor Ronchetti-kupa néven zajló küzdelmekben bejutottak a legjobb 16 közé (a mostani évadban nem sikerült a 16 közé jutás az Ek-ban).