Interjú: Supka Attilával

2022.05.25. 07:19

A járványtól egészen a kutyakiállításig

A tréner a nyolcadik fordulót követően ült a matyóföldiek kispadjára, és folytatja munkáját.

KT

Mezőkövesd-DVSC NBI.

Mezőkövesd-DVSC NBI.

A tizedik helyen végzett a kisvárosiak NB I.-es csapata. A 2021/22-es idény mérlegét Supka Attilával, a sárga-kékek szakmai munkájának első számú irányítójával vontuk meg. 

Az már köztudott, hogy a dél-borsodiaknál marad. Mi van a szerződésében? 

A soron következő idényben is a Mezőkövesd Zsóry FC vezetőedzője leszek. A kontraktusom úgy szól, hogy amennyiben bennmaradunk, akkor itt folytatom a munkámat. Célunkat teljesítettük, így nem kellett semmit újratárgyalnunk, de mielőtt eljöttem szabadságra, természetesen kiadós beszélgetést folytattam Tállai András klubelnök úrral, akivel a jövőre szóló elképzeléseinket és terveinket is egyeztettem, egyeztettük. 

Néhány héttel ezelőtt a jól értesültek már az utódának nevét is bedobták, mondván, László Csaba lehet az örököse. Milyen érzéssel fogadta ezt a hírt? 

Maradjunk annyiban, hogy természetesen olvastam a velem kapcsolatos információkat. Voltak, akik telefonon is felhívták a figyelmemet erre a kacsára, én azonban mindvégig nyugodt voltam. Bíztam az elnök úr szavában és abban, amiben ketten megállapodtunk, azt készpénznek vettem. 

Ember tervez, egészségügyi krízis végez: a járvány télen végigsöpört az együttes tagjain. Lemondták törökországi túrájukat, aztán szinte teljesen elmaradt az alapozásuk, majd döcögősen indult a tavaszi szezonjuk. Félt-e a kieséstől? 

Ez azért nem fenyegetett minket, távol voltunk a két utolsó pozíciótól. A nyakunkba szakadt problémák fizikálisan és mentálisan is megviselték a csapatot, bajainkból pedig nagyon nehezen épültünk fel, aztán volt jó és rossz sorozatunk is. 

Csapata éppen a vonal felett végzett. Bosszantja ez a tény? 

Első számú célunk a bennmaradás kiharcolása volt, a csapat felé is ezt kommunikáltuk, viszont mindenképpen szerettünk volna a tizedik helytől előrébb végezni, keretünket erre alkalmasnak ítéltük. A csapat megkapaszkodott, ez pozitív dolog, a soron következő bajnokságra azonban rá kell találnunk arra a társaságra, amelynek tagjai egymásnak és nekünk, stábtagoknak is segítenek. Most picit kevesen voltak azok, akik jó irányba tudták kormányozni a csapat szekerét. A sérüléseket és a hosszú időre kidőlteket – Kocsis G., Nagy D. és Lakvekheliani tartozik ide – is meg kell említenem, tőlük ugyanis jelentős támogatást reméltünk. 

Annak mi volt az oka, hogy az utolsó négy fordulóban csak egy pontot gyűjtöttek? Esetleg az MTK Budapest ellen idegenben aratott 4–0-s sikerük rontotta el a gyomrukat? 

Mivel akkor vált biztossá, hogy kiharcoltuk a bennmaradást, a további fordulókban – talán tudat alatt – a futball helyett már mindenki mással foglalkozott, és fejben nem voltunk a pályákon. Gondolok a Debreceni VSC elleni hazai és a Budapest Honvéddal szembeni idegenbeli fellépésünkre, a Bozsik-stadionban tíz emberrel szemben nyernünk kellett volna, végül jött az Újpest FC. A lilákkal összecsapva az első félidőben jól teljesítettünk, aztán a szünet után elszálltunk. Az említett kilencven perceinket a koncentráció hiánya befolyásolta. 

Általánosságban azt kapta a fiúktól, amit remélt? 

Nemmel felelek, mert elégedetlen vagyok a produkciónkkal. Egy-egy meccsen hozzáállásban és teljesítményben is visszaköszönt az, amit kértem, de sok mérkőzésünk nem úgy sikerült, ahogyan reméltem. Nagyjából kialakult az a derék had, amelynek tagjai játszottak, a kispadról azonban már nem tudtam meghatározó embereket beküldeni, a cserék révén beszállók legtöbbször nem tudtak kellően segíteni. 

A maguk mögött hagyott idény táblázatának néhány száma árulkodó jelet húzott maga után. Harminchárom mérkőzésen mindössze harminchét gólt szereztek, ugyanakkor negyvenkilencet kaptak. Ezekből mikre következtetett? 

Jobbára a képességbeli problémákra és a koncentráció hiányára. Házi gólkirályunk az a Jurina lett, aki tizenegy találata mellett még rengeteg ziccert hagyott kihasználatlanul. Ugyanez vonatkozik az ötgólos Drazicra és néhány további játékosra. Az nyilvánvaló, hogy minden helyzetet nem lehet beváltani, de sok ígéretes akciónkból semmi sem lett, és olyan találatokat is kaptunk, amelyeket „könnyen” elkerülhettünk volna. 

Eddig rendre kitért az egyéni értékelés elől. Most is ezt teszi? 

Igen. Amit fontosnak tartottam, azt az öltözőben vagy a tárgyalóban elmondtam a csapat tagjainak. A személyre szóló dicséret vagy kritika ugyanis nem tartozott a nyilvánosságra. Egyébként senki ne gondoljon valamiféle kemény hangú ledorogolásra: nálunk is profik játszottak, ennek jegyében a hivatásos labdarúgók tették a dolgukat, a feléjük megnyilvánult esetleges kritikám kizárólag a jobbítás szándékával hangzott el. 

Keretük tagjai között volt néhány potyautas. Sok változást tervez? 

Szeretnék cserélgetni, és talán megjósolhatom, hogy jelentős különbségek lesznek a tavaszi és a majdani őszi társaság összetétele között. Az elnök úrral ebben a témában is egyeztettem, így néhány elképzelésünk semmiféle titkot nem képez. Meghatározó magyar játékosokat akarunk hozni, de nem olyan egyszerű feladat az itthoni piacon ügyeskedni. Valamennyi klub megpróbálja lekötni az ütőképes hazai portékát, miközben azzal szembesül, hogy az igények nagyok. Meg akarunk felelni az úgynevezett fiatalszabálynak is, viszont el kell mondanom, hogy a fiatalok értéke szintén megnövekedett. Néhány játékos már a látókörünkben van, neveket azonban csak akkor mondhatok, ha megszáradt a tinta és a pecsét a szerződéseiken. 

Mivel telik a nyara? 

A napokban a gyerekeimmel kutyakiállításon jártam Pápán. Van egy kis négylábúnk, nyertünk vele egy díjat a kölyökkorosztályban, így magyar bajnok lett, akárcsak a gazdája. Az előttünk álló hetekben Sopron a bázisunk, a hűség városából indulunk erre-arra, például az Őrségbe, ahol most is tartózkodunk. Lesz pár napos külföldi üdülésünk, nagyon várjuk már. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a szabadidőnket hasznosan, tartalmasan töltsük el, és kellően feltöltődjünk a második fél évben ránk váró feladatokra. 

Készül-e Katarba? Elvégre a világbajnokság idején itthon is elhallgatnak a „fegyverek”... 

Ez még nem került terítékre sem a Magyar Labdarúgó-szövetség, sem az edzői kar részéről. Korábban, amikor alkalmam volt rá, vagy lehetőséget kaptam a tanulmány­útra, természetesen éltem vele, gondolok például néhány Európa-bajnoki összecsapásra. Most, hogy szóba hozta, eljátszom a gondolattal: nem is lenne rossz az Öböl menti államba elutazni néhány találkozóra. Jelenleg csak ennyit mondhatok: majd kiderül, hogy megvalósul-e ez a hirtelenjében álomkategóriába tartozó elképzelés. Az igaz, hogy a vébé alatt az NB I.-ben szünet lesz, ez azonban nem egyenlő azzal, hogy mindenki megy, amerre lát. Ugyanis dolgozni kell majd, hiszen januárban folytatódik a pontvadászat. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában