Női kosárlabda

2022.04.27. 07:43

DVTK: A csapatkapitány egy új korszakról

Kányási Veronika szerint egy összetartó „bagázs” érte el a diósgyőri kosárlabdázás jelentős sikerét.

Berecz Csaba

Fotós:

Fotós:

Vasárnap este befejeződött a női kosárlabda NB I. 2021/22-es évadja, amelyben a DVTK csapata bronzérmet szerzett, azok után kilenc héttel, hogy Magyar Kupa-győztes lett. MK-aranyat és bajnoki érmet egy évadon belül történelme során eddig háromszor gyűjtött be a piros-fehér gárda. A mostanihoz hasonlóra legutóbb 1993-ban volt példa, ettől jobbat pedig csak egyszer, 1994-ben ért el a Diósgyőr, amikor a kupaelsőség mellett bajnoki ezüstöt könyvelhetett el.

Remek évad

A diósgyőriek annak ellenére érték el ezeket a sikereket, hogy szakmai körökben a piros-fehéreket nem sorolták az évad előtt a három legjobb csapat közé, az idén Euroligát és bajnoki címet szerzett Sopron Basket mellett az ugyancsak az Euroligában szerepelt AKSC Szekszárdot, valamint az UNI Győr Mély-Út gárdáját is erősebbnek tartották. Sokak szerint a DVTK a nem várt eredményeket annak köszönheti, hogy a keret tagjai remek közösséget alkottak, nemcsak a pályán, hanem azon kívül is. És ennek a kohéziónak az egyik nagy alakítója Kányási Veronika. A jelenleg 22 éves játékos tavaly novemberben lett a DVTK női kosárlabda-együttesének csapatkapitánya, azok után, hogy kiderült, az eddigi cséká, Kravjánszki-Medgyessy Dóra anyai örömök elé néz, és emiatt nem számíthatnak a játékára.

– Nagy öröm a megszerzett bronzérem. Hosszú volt az út hazafelé a vasárnapi meccs után, de nagyon szép és élményekkel teli – mondta Kányási Veronika, akit elsőként a Pécs elleni éremszerzésről kérdeztünk, felelevenítve, hogy a második meccsen az utolsó másodpercben a sír széléről fordultak vissza a fény felé. – Az egész párharc kiélezett volt, de az első meccsen is láthattuk, hogy milyen jó csapat a Pécs. Akkor sem játszottunk rosszul, de a dobásaink nem mentek be, nem volt ritmusa a játékunknak, aminek az volt az oka, hogy előtte 11 napig nem játszottunk mérkőzést. A hibáinkat akkor kihasználta ellenfelünk, a másodikon is, sokat, az is küzdelmes meccs volt, amit szerintem a közönség segítségével tudtunk megnyerni. A harmadik összecsapáson olyan nagy taktikai változtatásokra nem volt lehetőség, tudtuk, hogy az lehet a döntő, hogy ki lesz a koncentráltabb. Szerintem ennek köszönhető az érem, ugyanis az első perctől agresszívek voltunk, jól védekeztünk, mindössze 22 pontot kaptunk az első két negyedben ki, és a dobásainkkal sem voltak gondok. Ez adta meg az alapot a meccs második felére, a bajnoki éremhez vezető úton. Persze ezen a mérkőzésen is voltak hullámvölgyek, ahogy a szezonban végig, de összességében remek évadot produkáltunk, hiszen megnyertük a Magyar Kupát, és annak ellenére, hogy az alapszakaszt csak az ötödik helyen zártuk, a rájátszásban a háromból két párharcból is jobban jöttünk ki a pályahátrány ellenére. Hiszen a Győrt is le kellett győzni idegenben ahhoz, hogy eljuthassunk az éremjátékba.

Jó szellemiségű

Felvetettük Kányási Veronikának, hogy ebben neki is tisztes szerepe volt.

– Persze, nyilván, ahogy a keret többi tagjának is. Többször, több helyen elmondtuk már, nyilatkoztuk a DVTK részéről, hogy az a jó és nagyon értékes, hogy ezt a keretet jó szellemiségű emberek alkotják. Nem tudtuk mindig előre, hogy egy adott meccsen ki lesz a húzóember, de szinte mindig akadt olyan, aki átsegítette a csapatot a holtponton. Ez egy ismérve a jó csapatnak, és ez jellemez minket – mondta a DVTK csapatkapitánya, aki arról, hogy mikor és hogyan nyerte el a csapaton belüli tisztséget, a következőket válaszolta: – Miután kiderült, hogy Medgyessy Dóra anyai örömök elé néz. Addig éveken át ő volt a csapatkapitány, és utána engem nevezett ki Völgyi Péter vezetőedző. Nincs nagy sztori emögött, öt évet játszottam a játékos-pályafutását novembertől szüneteltető remek irányítóval, és azért láttam, hogy mi a feladat, és azt is láttam, hogy milyen egy jó csapatkapitány. Arra a kérdésre, hogy menynyivel kell többet tenni, és miben várnak el többet egy csapatkapitánytól, Kányási Veronika a következőket felelte:

– Valamilyen szinten többet, mindenben. De ezt én nem bánom, egy cseppet sem éreztem tehernek, szeretem minden percét ennek a szezonnak. Nem is kellett extra erőfeszítéseket tenni a közösség építése során, mert ez egy nagyon összetartó bagázs. A pályán az öltözőn kívül is sok közös programunk volt, elmentünk együtt kávézni, vacsorázni vagy kirándulni, és volt, hogy az edzés után ott maradtunk az öltözőben, a csarnokban, és közösen megnéztünk egy filmet. Tényleg sok időt töltöttünk együtt, és szerintem elég jól ismertük egymás világát, így segíteni tudtunk annak, aki egy adott időszakban éppen hullámvölgyben volt, akár a játékban, akár az élet más részén. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ennek a kiváló csapatnak a kapitánya vagyok.

Új korszak

Arról is érdeklődtünk, hogy a csapat sikerén túl mennyire elégedett saját teljesítményével a csapatkapitány.

– Ebben az évadban nekem is volt hullámvölgyem, de a csapattársak segítségével ki tudtam ebből jönni – mondta Kányási Veronika. – Amit éppen kértek tőlem, abban próbáltam a maximumot adni. A koncentrált védekezés volt az alap, ha ehhez pluszban jöttek a pontok, akkor az még nagyobb öröm volt, és az is, ha asszisztokkal tudtam segíteni támadásban a csapat eredményességét. Összességében pozitívnak látom ezt az évadot, mert amit én szerettem volna hozzátenni, az, hogy energiát adjak a csapatnak, amikor pályára lépek, vagy akkor, amikor éppen egy meccsre készülünk, véleményem szerint összejött – felelte Kányási Veronika, aki arra a kérdésre, hogy együtt marad-e ez a jó közösség, a következőket felelte: – Ez nagyon összetett kérdés, szerintem nincs olyan, aki másik közösségbe vágyna, szívesen folytatnánk együtt, és úgy tűnik, hogy a klubvezetés is azt szeretné, hogy ez a társaság együtt maradjon. Az új csarnok, ez a különleges miliő nagyon sokat hozott, a Magyar Kupa-győzelem pedig szerintem remek alapokat ad ahhoz, hogy egy új korszak kezdetéről beszélhessünk a diósgyőri kosárlabda kapcsán.

Évadzárót tartottak

A DVTK NB I.-es női kosárlabdacsapata hétfőn este tartotta évadzáró összejövetelét, amelyen a játékosok és a szakmai stáb mellett a klub dolgozói és a támogatók képviselői is megjelentek. A rendezvényen Szabó Tamás, a csapatot működtető gazdasági társaság ügyvezetője, dr. Kiss János, a térség országgyűlési képviselője, Veres Pál, Miskolc polgármestere köszöntötte a csapatot, amelynek részéről Kányási Veronika csapatkapitány és Völgyi Péter vezetőedző szólt a megjelentekhez, megköszönve a lehetőséget. Az este folyamán a szurkolók is köszöntötték a sikereket elért csapat tagjait.

A több tucat fanatikus a DVTK Aréna előtt felsorakozva részesítette ünneplésben a 2021/22-es évadban Magyar Kupát nyert és bajnoki bronzérmet szerzett játékosokat.

Kosárlabda: az edző a kapitányról

Völgyi Pétert, a DVTK NB I.-es női kosárlabdacsapatának vezetőedzőjét arról kérdeztük, hogy a csapatkapitány személyének kiválasztásakor miért esett Kányási Veronikára a választása. – Azért választottam őt, mert a jó csapatkapitánynak nagyon sok kritériumnak meg kell felelnie – mondta a szakvezető. – Olyan embernek kell lennie, akit mindenki elfogad, aki mindenkinek tud segíteni, ha baj van, és a pályán is tud vezéregyéniség lenni. Azt gondoltam, hogy Veronika olyan személyiség, aki ezek közül mindennek meg tud felelni, ráadásul régóta itt játszik, megérdemli az ebbéli bizalmat, és az sem volt mellékes, hogy úgy véltem, ez számára pluszmotivációt jelenthet. Az évad végén engedtessen meg, hogy azt mondjam: szerintem jó döntésnek bizonyult az ő kinevezése.

(A borítóképen: A boldog diósgyőri lányok a hétfő esti évadzárón. Fotó: Kozma István)

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában