Bevételcsökkenés

2021.09.03. 09:30

Milliárdokat vesztett a futballpiac a járványt követő lezárások miatt

Komoly bevételcsökkenéssel zárta a szezont a nemzetközi labdarúgás „gépezete”.

Kolodzey Tamás

Fotós: Shutterstock

Az európai labdarúgó piac 13 százalékkal zsugorodott a 2019/20-as szezonban, mivel az összbevétel 3,7 milliárd euróval 25,2 milliárd euróra csökkent. Ez az első bevételcsökkenés a 2008/09-es globális pénzügyi válság óta. A Covid-19 az európai labdarúgás valamennyi szereplőjét érintette: az UEFA bevételei 21 százalékkal 3 milliárd euróra csökkentek a 2020-as Európa-bajnokság elhalasztása és az UEFA versenysorozatok közvetítési és kereskedelmi partnereinek nyújtott visszatérítések miatt.

Gyorsan reagáltak

A Deloitte sport tanácsadási üzletágának tanulmányából kiderül: a járványt követő lezárások során az UEFA szorosan együttműködött a szövetségekkel, a ligákkal és a klubokkal a mérkőzések elhalasztásának és visszatérésének kezelése, valamint a kapcsolódó pénzügyi terhek enyhítése érdekében. Előleget fizetett a szövetségeknek, és fenntartotta a kluboknak történő kifizetéseket, a közvetítő és kereskedelmi partnereknek történő visszafizetéseket pedig a következő szezonokra tolták el. A FIFA is gyorsan reagált, létrehozta a Covid-19 segélyezési tervet, és 1,5 milliárd dollárt bocsátott a nemzeti szövetségek rendelkezésére. Az összegből 340 millió dollárt már 2020-ban felszabadítottak, amelynek több mint a fele támogatás volt. Bár a járvány mérettől függetlenül minden klubot érintett, és relatív értelemben a legnagyobb hatást a mérkőzésekből származó bevételektől leginkább függő klubokra gyakorolta, abszolút értelemben az európai bajnokságok viselték a legsúlyosabb közvetlen hatást.

– A 2019/20-as pénzügyi évben az öt nagy liga együttes bevételei 11 százalékkal 15,1 milliárd euróra csökkentek, ami azonban még mindig rekordmagas, 60 százalékos részesedést jelent az európai labdarúgó piacból. A járvány következményei a 2020-as nyári, késleltetett átigazolási piac csökkent aktivitásán keresztül is megmutatkoznak: az öt nagy ligában a bruttó átigazolási kiadások megközelítőleg 40 százalékkal 5,5 milliárd euróról 3,4 milliárd euróra csökkentek így visszaesett az egyébként más európai ligák között szétosztott összeg is – mondta Pósfay László, a Deloitte sport tanácsadási üzletágának igazgatója.

Robbant a bomba

Idén áprilisban robbant a hír az öt nagy európai bajnokság tizenkét klubjának megállapodásáról, miszerint a jelenlegi hétközi UEFA versenysorozatok (Bajnokok Ligája, Európa Liga) helyett egy európai szuperligát indítanának. A labdarúgást irányító szervezetek, a ligák, a klubok, a műsorszolgáltatók, a szakértők és legfőképpen a szurkolók egyöntetűen negatívan reagáltak az ötletre, és a tizenkét klub közül kilenc már egy héten belül bejelentette visszalépési szándékát. Ennek a kezdeményezésnek is az elsődleges célja az lett volna, hogy a legnagyobb klubok extra bevételhez juthassanak.

Az európai szuperliga körüli zaj némileg háttérbe szorította az UEFA bejelentését, amely szerint 2024/25-től kezdődően jelentősen megváltoztatja a versenysorozatok struktúráját. Az UEFA úgy véli, hogy a nagyobb tornák megfelelően átalakított lebonyolítási rendszere és a mérkőzések számának növekedése folytatni fogja a média- és kereskedelmi bevételek ciklusról ciklusra történő emelkedését, amely a 2018/19-es és 2020/21-es között mintegy 30 százalékkal nőtt.

Kulcsfontosságú lesz

A 2021/22-es idényben indul először az UEFA Európa Konferencia Liga is, amelyet az UEFA azért vezetett be, hogy növelje a versenyek befogadó jellegét, és elősegítse a szolidaritást néhány kisebb szövetséggel. Ez a szolidaritás elengedhetetlen a Covid-19 támasztotta kihívások leküzdéséhez, illetve kulcsfontosságú lesz a sportág hosszú távú fellendülése és növekedése érdekében.

Az egyes ligák pedig eltérően próbálták kezelni a pandémia okozta helyzetet, ami nem csak a verseny sorozatokat érintette másként, de a rövid- és középtávú pénzügyi hatásai is eltérőek voltak.

– A bajnokságok eltérő döntései – a mérkőzések újrakezdése, a műsorszolgáltatóknak nyújtott visszatérítések, a kereskedelmi partnerekkel folytatott tárgyalások, valamint a klubok és bajnokságok támogatását célzó pénzügyi intézkedések – okozták a bajnokságok különböző mértékben csökkent pénzügyi eredményeit. A legszembetűnőbb, hogy miközben az öt nagy liga összesített bevétele 11 százalékkal 15,1 milliárd euróra csökkent 2019/20-ban, a játékosoknak fizetett bérköltségek összértéke nem változott jelentősen. Ez rövidtávon drámai hatást eredményezett: a Premier League és a Ligue 1 összesített bérköltség-árbevétel aránya rekord szintre nőtt, a másik három ligában pedig a 2000-es évek eleje óta a legmagasabb szintet érte el – mondta Pádár Péter, a Deloitte sport tanácsadási üzletágának vezetője.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában