A sportvilág és a bevételek

Az ötkarikás eseményt tavaly egy évvel elhalasztották – a végleges törlés több tucat sportágat törölt volna le a Föld színéről. Egyes nemzetközi sportszövetségeknél – amint az a money.hu összefoglalójából kiderül – most is nagy a baj, hiszen a fennmaradásukért küzdenek.

Csaknem hatszáz

Mivel a tartalékszámlák is le­apadtak, még az is lehet, hogy hozzá kell nyúlni a svájci számlákon tárolt vésztartalékokhoz. Eközben kategóriákra osztották a sportágakat a NOB-os pénzek visszaosztása kapcsán, hiszen köztudott: számos világszövetség függ pénzügyileg az olimpiai bevételekből származó összegektől. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem hozza nyilvánosságra, hogy milyen összegekről van szó az egyes olimpiák után, ám Jens Weinreich oknyomozó újságíró szerint a tokiói játékok kapcsán nagyjából 590 millió dollárról lehet szó. A jelentések szerint a tavalyi, koronavírussal sújtott évben a NOB 100 millió dollárt osztott szét a különböző sportági szövetségeknek, hogy átvészelhessék a járványidőszakot.

A sportágakat öt kategóriába rangsorolják, és különböző összegeket kapnak. A csoport, 40 millió dollár: atlétika, torna, vizes sportok. B csoport, 25,95 millió dollár: kosárlabda, labdarúgás, röplabda, tenisz, kerékpár. C csoport, 18,60 millió dollár: ökölvívás, tollaslabda, evezés, judo, lövészet, asztalitenisz, súlyemelés, íjászat. D csoport, 16,30 millió dollár: lovassport, vívás, gyeplabda, kajak-kenu, kézilabda, triatlon, birkózás, vitorlázás, taekwondo. E csoport, 14,10 millió dollár: golf, öttusa, rögbi. Eddig reménykeltő volt a sportági szövetségeknek, hogy a NOB előzetesen rendre alábecsülte a bevételeket, a játékok után mindig több pénz folyt be, mint amit előzetesen vártak, így a szövetségek általában több pénz kaptak, mint amit előre ígértek nekik. Ebben az évben ez most biztosan nem így lesz, hiszen a koronavírus elleni intézkedések akkora többletköltséggel jártak a NOB-nak, hogy nem lesz pluszforrás a szövetségek támogatására. A NOB mintegy 900 millió dollárt költött pluszban a járványintézkedésekre. Egyelőre az sem tiszta, hogy a NOB mennyivel járul hozzá a japán szervezőbizottság többletköltségeihez, a hírek szerint a japánoknak több milliárd dolláros kompenzációra lenne szükségük a halasztás és a szigorú intézkedések – például a teljesen nézők nélkül megrendezett versenyek – miatt.

Teljes biztonságban

Vannak sportágak, amelyeknek jövője szerencsére nem függ az olimpiai bevételek visszaosztásától, ilyen például a futball. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség éves forgalma meghaladja az 1,6 milliárd dollárt, és ennek csak a 0,38 százaléka érkezik a NOB-tól. A második leggazdagabb nemzetközi szövetség a rögbi: a bevételüknek csak kevesebb mint 3 százaléka származik olimpiás pénzekből. Nem kell aggódnia a kosárlabdának, a lovaglásnak, a röplabdának és a tenisznek sem. Viszonylag NOB-függetlennek számít, továbbá az atlétika, a vízi sportok, a kerékpározás, a kézilabda – ezen szövetségek bevételének csak mintegy 25 százaléka NOB-pénz – áll a felmérésben.

Vannak azonban olyan veszélyeztetett kategóriába sorolt sportágak is, amelyek éves bevételének 35-96 százaléka jön a NOB-tól. Esetükben már konkrétan a fennmaradásról van szó – ezért is lett volna óriási sportgazdasági probléma az olimpia végleges törlése. Világos tehát, hogy nem babra megy a játék, olyan sportágak vannak ugyanis a szakadék szélén az olimpiai pénzek nélkül, mint a torna, a boksz, a vívás, a birkózás, az öttusa vagy a kajak-kenu.

Tartalékszámlák

A 28 sportági szakszövetség felének van viszont tartaléka, nem ritka, hogy 20-30 millió frankot (6,5-10 milliárd forintot) tárolnak svájci számlákon vészhelyzet esetére, így, ha valamikor probléma lenne a NOB-tól érkező pénzekkel, lenne némi mód a túlélésre, de ezekhez a pénzekhez senki nem szeretne hozzányúlni. Egyes sportágakat ez sem ment meg hosszú távon, ugyanis a kajak-kenusok és az öttusaszövetség bevételének több mint 90 százaléka a NOB-tól függ a tanulmány szerint.

Miből táplálkozik a NOB? A legutóbbi, 2016-os olimpia után leadott jelentés szerint a bevételek 73 százaléka a közvetítési jogok értékesítéséből, 18 százalék szponzorációból, 5 százalék egyéb bevételből, 4 százalék egyéb jogok értékesítéséből származik.

(A borítóképen: Olimpiai öt karika egy felüljáró előtt, a háttérben a Tokyo Skytree adótorony)