Egy hónapon belül lehet új időpont

Így minden érintett fellélegezhet: az olimpiát nem törlik, csupán elhalasztják. A kialakult helyzetről adott interjút Schmitt Pál egykori párbajtőrvívó, kétszeres ötkarikás aranyérmes, a NOB magyar tagja, a Nemzet Sportolója, volt köztársasági elnök.

Ön a testület első alelnöke is volt, így nyilvánvalóan nagyon jól ismeri a döntési mechanizmust. Árulja el, hogy kinek a szájából hangzott el az utolsó szó?

A válaszomat alaposan körül kell járnom, ugyanis kicsit bonyolult volt a helyzet. Thomas Bach, a NOB elnöke érthetően kivárt, közben az elmúlt napokban, hetekben folyamatosan konzultált az illetékes partnereivel. Tendenciákat nézett, elemezte a helyzetet, aztán felgyorsultak az események. Kik vettek részt a döntés előkészítésében és meghozatalában? Mindenek előtt a NOB vezető testületének tagjai, a japán miniszterelnök és a miniszterei, Tokió polgármestere és a munkatársai, továbbá az Egészségügyi Világszervezet vezető tisztségviselői. Azaz videokonferenciák keretében mindenki konzultált mindenkivel és még a halasztás bejelentését is úgy kommunikálták, hogy erről Bach elnök és Abe Sindzó miniszterelnök állapodott meg. Miután az említettek számára világossá vált, hogy az eredeti időpont tarthatatlan, kétségtelenül a lehető legjobbat lépték meg. A kétszázhat országból a Távol-Keletre utazók reményeink szerint bő egy év múlva már biztonságos körülmények között versenyezhetnek. Arra most ne térjünk ki, hogy mi történik akkor, ha a járvány elhúzódik, mert jómagam töretlenül hiszek abban, hogy az emberiség végleg le fogja küzdeni ezt a krízist, és túljut a mostani, súlyos megpróbáltatást jelentő időszakon.

A halasztás óriásinak tűnő költségét azonban állni kell. Egyre többen kérdezik, hogy ki fizeti a révészt?

Ez valóban izgalmas, vagy inkább húsba vágó felvetés. Viszont nem fogok tévedni, amikor kijelentem: senkinek nem vész kárba a befektetése. Eddig horribilis kiadások merültek fel például a nemzeti olimpiai bizottságok oldalán. A felkészülést, az edzőtáborokat és a versenyzést finanszírozni kellett, ugyanez vonatkozott a doppingellenőrzésre, aztán a tokiói szervezők költöttek nagyon sokat. Felépítették a létesítményeket, az olimpiai falut, lekötötték a szállásokat, megszervezték az önkéntesek hálózatát és így tovább, szinte vég nélkül. Maradjunk még a falunál, amelyet szó szerint eladtak, a kétezerötszáz lakásba – papíron – augusztus 15-én beköltöznek a vevők, a jelenlegi állapot szerint így egy év alatt újabb falut kellene építeni, szóval ennek a tételnek a megoldása is hatalmas feladat. Végül konkrétan a révészről: a halasztás árának egy, de mindenképpen jelentős részét valószínűleg a közvetítések jogtulajdonosa, vagyis az amerikai televíziós társaság állja majd.

Máris a tengerentúlon vagyunk… A 2021-es időpont is a túlsó félteke kedvéért született?

Itt a következő fajsúlyos probléma, amelyet a döntéshozóknak megint nagyon alaposan körül kellett járniuk. Az olimpiát azért nem lehetett egy tollvonással idén októberre átírni, mert az Egyesült Államokban akkor indul be a teljes labda-, vagy inkább csapatjáték gépezet és az ott élő emberek figyelme ezek felé fordul. A játékokra vetülő érdeklődést pedig nem lehet megosztani.

A bejelentés úgy szólt, hogy az olimpiát legkésőbb 2021 nyarán kell megtartani. A konkrét időpontot miért nem tűzték ki?

Nagyon egyszerűen azért, mert nem voltak és még nincsenek abban a helyzetben, hogy ezt bejelentsék. Ugyanis már készen áll a teljes jövő évi nemzetközi versenynaptár. Most előveszik a kalendáriumot, kapcsolatba lépnek a világszövetségekkel, hiszen jövőre vébék is szerepelnek a műsorban. A nemzetközi sportági szervezetek – egyfajta szolidaritási alapon – máris rugalmasságról tettek tanúbizonyságot, az olimpia érdekében hajlandók úgymond odébb tolni saját rendezvényeiket. A dátummal kapcsolatban mondok még néhány tételt: többek között tárgyalni fognak a legnagyobb szponzorokkal, amelyek gyakorlatilag finanszírozzák a sportvilágot, figyelembe veszik a várható időjárási mutatókat, aztán le kell majd porolni a hatályban lévő szerződéseket, végső soron pedig átírják a teljes menetrendet, ennek jegyében pedig megoldják a kvalifikációs ügyeket is.

Mikor jelenthetik be az új időpontot?

Szerintem egy hónapon belül kijön játékok új dátuma, utána pedig ehhez kell majd igazodni. Most mindenki megnyugodhatott, hiszen lesz olimpia. A következő lépcsőben megnevezik a rendezés hónapját, heteit, napjait és ekkor kapnak nélkülözhetetlen mankót a sportolók, a mögöttük álló műhelyek és következhet a felkészülési ciklus újra tervezése, amely színtiszta szakmai, sőt ma már inkább tudományos feladat. Köznyelven így hívjuk: alapozás, formába hozás, aminek a vége a csúcsforma, az olimpián.

A nyári olimpiai játékok

1896: Athén

1900: Párizs

1904: St. Louis

1908: London

1912: Stockholm

1916: Berlin – az I. világháború miatt elmaradt

1920: Antwerpen

1924: Párizs

1928: Amszterdam

1932: Los Angeles

1936: Berlin

1940: Helsinki – a II. világháború miatt elmaradt

1944: London – a II. világháború miatt elmaradt

1948: London

1952: Helsinki

1956: Melbourne

1960: Róma

1964: Tokió

1968: Mexikóváros

1972: München

1976: Montreal

1980: Moszkva

1984: Los Angeles

1988: Szöul

1992: Barcelona

1996: Atlanta

2000: Sydney

2004: Athén

2008: Peking

2012: London

2016: Rio de Janeiro

2021: Tokió

(A borítóképen: Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja)