Nem az a botrány, ha pucér a színész. Láttak már a mai fiatalok ilyesmit

Még a botrány is jobb, mint a közöny. Nagy igazság, mégsem örülök szívemből, hogy városunk, színházunk, s a pedagógusok most egy ,,botrány” révén kerültek terítékre – Horpácsi Sándort idézzük az 1993. február 20-i számából. A történet, ami miatt szót emelt: a Miskolci Nemzeti Színház Zsótér Sándor rendezésében bemutatta Büchner Woyzeck című drámáját, és ennek egyik jelenetében ruhátlanul volt látható a főszerepet alakító Kuna Károly. A művet az iskolák nyomására kivették a középiskolás bérletes előadások sorából. 

Az esettel foglalkozott a televízió kulturális magazinja. Horpácsi Sándor írta: „boldog lennék, ha a tévé minden premieren itt lenne, s egyáltalán észre venné, hogy Budapesten kívül is van színház, művészi élet. De nehezen viselem el ezt a fölényeskedő, lekezelő stílust, ahogyan „lejönnek” vidékre. Volt színházi botrány Szegeden, van most Békéscsabán, Pécsett, de a Stúdió műsoraiból sose fogjuk megtudni, hogy milyen is a pécsi, szegedi stb. színház”.

Szerinte egyébként nem az a gond, hogy meztelenül jelenik meg az előadásban a színész. „Láttak már a mai fiatalok ilyesmit. A gond az, hogy ez az előadás kegyetlen, azt mutatja meg, ami az emberben torz, visszataszító. Mint hajdani pedagógus azt mondom, hogy ezt minden tantestületnek látnia kell, a gyerekekre pedig rá kell bízni, hogy akarják-e látni vagy nem”.