Az öröm zászlói mellett szó volt múltról, jelenről

A Magyar Honvédség 4. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda célja a rendezvény megszervezésével az volt, hogy a pályaválasztás előtt állókkal megismertesse a magyar honvédelem kultúráját, bepillantást adjon történetébe, nyelvhasználatába és bemutassa a sorkatonai szolgálatot. A rendezvényre több miskolci középiskola diákjait, történelemtanárait várták. 

Az érdeklődők előadásokat hallgathattak meg és megtekinthették azt a különleges kiállítást, amely 20 darab leszerelőzászlót, érméket, kiadványokat és a jellegzetes katonai felszerelés néhány darabját vonultatta fel. „Ennyi leszerelőzászlót egy időben 6411 napja nem lehetett látni hazánkban. Akkor szereltek le az utolsó sorkatonák, összesen 1834-en. Azóta hazánkban önkéntes katonai szolgálat van” – mondta az Észak-Magyarországnak Nagy Zoltán alezredes, a 2. Hadkiegészítő és Toborzó Központ parancsnoka. 

Nem boltban vásárolt 

„A leszerelőzászlót lepedővászonból kellett készíteni az adott laktanya készletét felhasználva” – hangzott el az egyik előadáson. A zászlót leszereléskor a katonák magukra terítették, vagy a vonat­ablakból lóbálták ki. A katonai emlékeket megörökítő lobogó ábrái közt többnyire különböző szolgálati események karikatúrái szerepelnek. A kiállításon Hegedűs Attila menetlevele, térképe, bázispólója és leszerelési zászlója is látható. Rajzai bilincsbe kötött kezeket és más hasonló, kellemesnek éppen nem mondható élményeket örökítenek meg. „Akkor én azt az egészet rabságként éltem meg, de rajtam kívül sokan nem szerették, mivel kötelező volt. Ma már jó érzésekkel tekintek vissza arra az időszakra” – mondta a hajdani sorkatona. 

A kiállítás még 2 hétig várja a látogatókat a campus A/4-es épületének aulájában.

(A borítóképen: Leszerelőzászlók és résztvevők a rendezvényen | Fotó: Ádám János)