Kulturális stratégia

2022.03.17. 07:00

Nem lehet légvárakat építeni

Nem elégedett a város készülő kulturális stratégiájának tervezetében foglaltakkal a szakember.

Hajdu Mariann

Forrás: Bujdos Tibor

Fotó: Bujdos Tibor

Miskolc kulturális stratégiájának egyik felelőssége lenne, hogy megfogalmazza, hogyan lehetne itt tartani a fiatalokat, vagy visszahozni őket, mondta Kishonthy Zsolt művészettörténész, a MissionArt Galéria társtulajdonosa. Készül a stratégia, erről mondott véleményt az Észak-Magyarországnak a kulturális szakember. Elolvasta a kész vitaanyagot, és általában nem elégedett a benne foglaltakkal. 

 

– A város vezetése tizenegy, a kultúra különböző területein dolgozó szakembert keresett meg. Mint Kulturális Tanácsadó Testület egyszer ülésezett. Ekkor már gyakorlatilag készen volt az említett vitaanyag, és elolvasva kiderült, abban körülbelül 80 százalék a múlt és a jelen leírása, valamint általános dolgok, és csak a maradék rész sorolja, milyen irányba kellene menni, és mit kellene csinálni. Ezt fordítva lenne észszerű – hangsúlyozta. 

 

Szerinte nagyon kevés az a rész, ami reális célokat tűz ki, irányokat mutat. 

 

– Persze hogy fel kell mérni a múltat, ez tény, tudni kell, mi az örökség, a jelenlegi állapot, mik a hátrányok, előnyök, és ebből kiindulva lehetne értelmes terveket csinálni, de sokkal konkrétabb célokat kitűzve és módszereket megjelölve. 

 

Kishonthy Zsolt szerint a kultúra fogalmába az is beletartozik, hogyan működik a város, milyen az önkormányzat fogadókészsége, milyen kapcsolata van a városlakókkal. A kultúra része az utcák tisztaságától kezdve az intézmények nyitvatartási rendjéig minden. 

 

Nem számol a veszteségekkel 

 

– A másik problémám a vitaanyaggal: az önkormányzat azt gondolja, a kultúrát neki kell „megcsinálni”, hogy a városnak kell kitalálni a dolgokat, ami csak részben igaz. Mert csak a lehetőségét kell megteremtse arra, hogy az emberek, csoportok maguk is létrehozzanak eseményeket, vagy maguk határozzák meg a kereteket, hogy kívánnak működni. 

 

Saját példából kiindulva említi: a civilek mennyi közösségi munkát tesznek ingyen (!) a kultúrába, kérés nélkül is. Kishonthy Zsolt szerint probléma az is, hogy a stratégia nem számol a veszteségekkel. Például a művelődési házak, bár nagyon fontosak lennének, már nem töltik be azt a szerepet, mint évtizedekkel ezelőtt. Lényegesen kevesebb a mozi, a koncerttér, a vetítőhely a városban. Szerencsére vannak jó példák is, például a Miskolci Kulturális Központ (MKK) mostanában megújuló tevékenysége. Fel kell tárni annak okait, hogy miért ment el Miskolcról 60 ezer ember. Ők nem költenek itt el pénzt, nem járnak megnyitókra, moziba, színházba, uszodába. 

 

Kishonthy Zsolt a saját, a képzőművészet területéről hozza a példákat. Ott állnak az üres műteremlakások, mondja, nincs pénz a felújításokra. A művésztelep szerinte nincs rendesen kihasználva, a Miskolci Galéria hihetetlenül alultámogatott. Úgy látja, ezek a problémák sem jelennek meg a tervezetben, ehelyett csak szépítik a valóságot. Az említett galériát az ország egyik legjelentősebb kortárs művészeti helyszíneként említi, holott már régen nem számolnak vele országos szinten, mint ahogy a múzeum művészeti gyűjteménye sem az első, de még csak nem is második az országban, hogy Miskolc nem 70 ezer, hanem csak néhány száz éves város, hogy nem is a miénk a leghosszabb főutca, és ráadásul nem is rendelkezünk páratlan építészeti adottságokkal, sőt. És mostanában egyáltalán nem épít várost itt a kultúra. 

 

– Nem lehet légvárakat építeni. Azzal, hogy szépítjük a létező jelent, frázisokat pufogtatunk, nem megyünk előrébb. 

 

A felvetésre – mi lehetne a megoldás – saját példát hozott, amit ők csinálnak kicsiben: fiatal miskolci művészeket próbálnak itthon tartani a Műút folyóirat és a MissionArt Galéria összefogásával. 

 

– Egy stratégiának nem direktívákat kellene kiadni, például: „el kell érni, hogy…” (a kell szó 80-szor szerepel a dolgozatban), de hogy hol, mikor, miként, arról konkrétan alig esik szó. 

 

A szakember szerint a stratégia megfogalmazása előtt egy nagy, átfogó felmérésre lenne szükség, és azt kielemezve, érzékenyen hozzáfogni egy többéves munkatervhez a létező adottságok és igények figyelembevételével. És nagyon megfontoltan és költséghatékonyan költeni azt a kevés pénzt, ami erre fordítható. 

 

– Ez nem szakmám, nem tudom, hogyan kellene. De a lényege, hogy kiderüljön, milyen korosztályok, milyen végzettségű emberek, hova járnának Miskolcon, mit hallgatnának, néznének, milyen érdeklődési irányok vannak, erre mennyi időt tudnának szánni. Fel kellene mérni a város kulturális állapotát és abból kiindulni, mert ha már látja a város az igényeket, állapotokat, akkor derül ki, mik azok a csatornák, területek, amikkel a kultúra működését elő lehetne segíteni. És akkor talán el lehetne érni, hogy a fiatalok itt maradjanak, vagy akár vissza is jöjjenek – fogalmazott Kishonthy Zsolt.

 

(A borítóképen: Kishonthy Zsolt szerint nem kellene szépíteni a jelent)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában