Élményközponttá alakul a múzeum

Alig egy évtizeden belül immár a második új épületrésszel bővül a Herman Ottó Múzeum központja: a Pannon-tenger Múzeum 2013-as átadása után most új, kétszintes képtár épül a Görgey Artúr utcán található épület mögött. Az intézményfejlesztés részeként modern restaurátor-műhellyé alakítják a bükkábrányi mocsári ciprusok konzerválásához használt csarnokot, de más változás és koncepcióváltás is történik a múzeumban, árulta el dr. Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum igazgatója az Észak-Magyarországnak a fejlesztésekről beszélve. Mint mondta, a végcél egy új, komplex élményalapú kulturális és turisztikai központ létrehozása. 
 

Itt ugye nem csupán egy új épületről van szó, hanem egy régebbinek a felújításáról is. Miért van szükség új épületre? 
A megújulás egyik leglényegesebb oka, hogy a múzeum nemzetközileg is számontartott gyűjteményei az elmúlt évtizedben jelentős kollekciókkal gyarapodtak. 2013-ban Barna György miskolci vállalkozó és egyben magángyűjtő a városnak adományozta a 280 darab eredeti Kárpát-medencei népviseletből álló gyűjteményét, amely előbb feltételesen, majd mostanra véglegesen a múzeum kezelésébe került. 2015-ben pedig a Magyar Nemzeti Bank a mi múzeumunkat találta a legérdemesebbnek arra, hogy letétbe helyezze Kövesi István 115 festményéből álló „titkos gyűjteményét”, amely a modern magyar képzőművészet legnagyobb mestereitől, Aba-Nováktól Zifferig sorakoztat fel alkotásokat. Ez utóbbi gyűjteménnyel egészül majd ki a jelenlegi képtár törzsanyaga, a Petró Sándor-gyűjtemény, de már az új képtárban. Azt gondolom, mindhárom gyűjteménynek méltó kiállítóhely szükséges. 
 

Az egyik cél tehát egy új múzeumi szárny létrehozása az új képtár kialakításával. Itt mekkora kiállítóhely áll majd rendelkezésre? 
A tisztán felhasználható kiállítóterek nagysága meghaladja majd a 600 négyzetmétert, de a kétszintes épület ettől nagyobb lesz. A múzeum mindig is küzdött azzal, hogy a nagy volumenű kiállításokhoz nincsenek megfelelő terei, ráadásul a főépületben történt átalakítások és a bővülő feladatellátásunk is egyre kisebb tereket eredményezett az elmúlt évtizedben. Jelenleg a legnagyobb, kiállításra alkalmas területünk a Miskolci Galéria – Rákóczi-házban található, ám ez a kortárs művészet otthona, ahol nem lehet más témájú tárlatokat rendszeresen, csupán alkalmi jelleggel bemutatni. Az eredetileg legnagyobb, a papszeri kiállítási épületünket 2019-ben be kellett zárnunk, mert leromlott műszaki állapota miatt már nem volt biztonságos. Mindezeket figyelembe véve a mostani beruházás életmentőnek is nevezhető a múzeum életében, hiszen megnyílik egy vadonatúj, modern tér, amely komplex élményt nyújt majd a látogatóknak. Ugyanakkor bővülnek a múzeum program- és kiállításszervezési lehetőségei is. 
 

Maradjunk még egy kicsit a tereknél. Mit hoz az átalakulás? 
A bővítés révén irodák és raktárhelyek szabadulnak fel, illetve szervezhetők át, a képtár pedig kikerül a jelenlegi helyéről. Ennek következtében az első emeleti kiállítótér felszabadul, lehetőséget teremtve arra, hogy itt időszaki tárlatokat rendezzünk be, de gondolkodunk egy olyan állandó kiállításban is, amit egészen biztosan imádni fog nemcsak a város, de a régió közönsége is. Ez azonban legyen meglepetés jövő év tavaszára! Az építkezés érinti a főépület földszinti fogadóterét is. Innen indul az új, elegáns főlépcső, amely egy galériás kialakítású, tágas közlekedőtérre nyílik majd. Ezen át lehet majd megközelíteni a képzőművészeti tárlatokat, a kávézót és a tetőteraszt. Kialakítunk egy pihenésre, a látogatás élményeinek megélésére, feldolgozására szolgáló olvasósarkot is kényelmes fotelekkel, képző- és népművészeti és egyéb múzeumi tartalmakkal. Az aulában új lesz a jegypénztár, a ruhatár és az akadálymentes, valamint kisgyermekes családokat is kiszolgáló mosdó. Az éppen március elején megnyíló „Grafit” múzeumi-galériás boltunkat a megújuló központi épületben követi majd egy második múzeumi bolt. Az átalakítások nyomán végre élhetőbb, tágasabb közösségi tereink lesznek korszerű fogadó- és kiszolgálóhelyiségekkel, és megvalósul az utcafront és a Kálvária közötti átjárhatóság is. Ez utóbbi természetesen nem állandó közönségforgalmat, inkább nagyobb épülethasználati komfortot jelent. 
 

Az új szárny alsó szintjén a Petró- és a Kövesi-gyűjtemény kap majd helyet. Mitől különlegesek ezek a gyűjtemények? 
Dr. Petró Sándor (1907–1976) miskolci belgyógyász, gyermek- és sportorvos volt. Gyűjteménye az 1700–1900 közötti időintervallumba illeszthető festményeket tartalmaz. Halála után hagyatéka, több mint 650 alkotás, a város tulajdonába, a Herman Ottó Múzeum kezelésébe került. Ez mind számában, mind pedig az átfogott időszakot tekintve országosan is rendkívül jelentős gyűjteménynek számít, hiszen a magyar képzőművészet történetének keresztmetszetét adja. Kövesi István (1911–1981) újlipótvárosi mészárosmester volt. Műgyűjteménye a magyar festészet történetének csaknem 100 évét öleli át. Képgyűjteménye a hatvanas-hetvenes évekbeli magyar műgyűjtés egyik legkiemelkedőbb egyéni teljesítményének számít. Az összesen 115 darabból álló kollekció legkorábbi darabja az 1870-es évekből való, a legkésőbbi pedig 1976-ból. A két gyűjtemény különlegességét nem csupán a magukban rejtett művek jelentik, hanem az is, hogy nem aprózódtak szét, hanem egyben maradtak. 
 

Miként kapcsolódik egymással a két személy, mi alapján egyesíthető a két gyűjtemény? 
A két gyűjtőt, akik mellesleg ismerték egymást, az a kor, amelyben éltek, a gyűjtési szenvedély és a magyar képzőművészet remekeinek a megszerzése köti össze. Ráadásul mindketten rajongói voltak a posztimpresszionizmus magyar mestereinek, közös kedvenceik is voltak. Az egymással összekapcsolt gyűjtemények ilyen módon felerősítik, kiegészítik egymást, és még izgalmasabb összképet nyújtanak nekünk, kutatóknak és látogatóknak egyaránt. A jelentős értéket képviselő gyűjtemény Miskolc elismertségét ugyancsak pozitívan befolyásolja. 

A műgyűjtők kollekciójának bemutatásán keresztül a kiállítási koncepciónk is megújul Dr. Szolyák Péter
 

Rejt-e még magában különlegességeket ez a kiállítás, hiszen két rendkívül szenvedélyes műgyűjtő kollekciójáról van szó, megmutatható-e valami más is a képeken túl? 
Határozottan igen! A két műgyűjtő kollekciójának bemutatásán keresztül a kiállítási koncepciónk is megújul. Pirint Andrea művészettörténész, muzeológus, kurátor elképzelései túlnőnek egy klasszikus tárlat felfogásán. Azt is igyekszik megfogni, megérteni és számunkra bemutatni, hogy mi hajtja a műgyűjtőt egy-egy kép megvásárlásakor, így a két gyűjtő kollekcióján keresztül nem csupán a kor sejlik fel, hanem a gyűjtés szenvedélyének izgalma is. Így bár dr. Petró Sándor gyűjtésének legizgalmasabb és legértékesebb darabjait a múzeum jelenleg még látogatható képtára már bemutatta, az új kontextusban a kiállított műremekek sokat mesélnek majd önmagukon túl a két gyűjtőélet- és gyűjtés történetéről, rajtuk keresztül pedig a 20. század történelmi eseményeiről. 
 

Mi kerül a felső kiállítótérbe? 
Ott egy régi, be nem teljesült álmot szeretnénk megvalósítani. A korábban Miskolc anno címmel futó kiállítástervünkről van szó, amely a dualizmus és a két világháború közötti évtizedek városképének változásait, a város modernizálás kezdete előtti életét tárta volna fel képzőművészeti alkotásokon keresztül a helytörténeti tár ide vonatkozó tárgyaival, korabeli berendezésekkel kiegészülve. Ez tulajdonképpen egy tematikus helytörténeti időutazás, melyet most az egyesített Petró- és Kövesi-gyűjteménnyel együtt újragondolunk, így valójában nem egy, hanem két újjáalakult kiállítást nyitunk meg majd, bízom benne, hogy még ennek az évnek a végén. 

A komplex megjelenésekre, az interaktivitás megteremtésére milyen koncepciójuk van? 
Természetesen ezen a téren is törekszünk modernizálásra, hiszen ma már ezek elvárhatóak, a kor követelményei is ezt kívánják meg, ám azt, hogy egy kiállítással mit lehet kezdeni, mindig a gyűjtemény jellege határozza meg. A jelenlegi tervek szerint az új kiállítás 13 nagyobb egységre tagolódik majd, melynek meghatározott részein ismertetők, filmek megtekintésére alkalmas informatikai eszközöket is kihelyezünk. A kiállítás 3 legfontosabb műtárgyát „átemeljük” a digitális térbe, ezzel további lehetőséget adva az alkotások titkainak másfajta, élményszerű megismeréséhez. Egy asztalba építhető smart pont kialakítását is tervezzük. Tapasztalataink szerint azonban látogatóink legnagyobb részét – gyermekek lévén – leginkább a múzeumpedagógiai ­foglalkozássokkal tudjuk bevonzani, ezért ezen szolgáltatásaink megerősítésére már most külön figyelünk, készülünk. 

A restaurátor-műhely átalakításának mi az oka? 
A 2008-ban, a bükkábrányi ősfák megmentésére épült konzerváló-, illetve restaurátor-műhelyként funkcionáló csarnok állapotát az Avas felől érkező vizesedés annyira lerontotta, hogy már négy éve is felújítást igényelt volna, míg végül 2019-ben dr. Kriza Ákos akkori polgármester engedélyével, járulékosan került bele a múzeum bővítése és fejlesztése programba. A felújítás lehetővé teszi a 2015-ben elhunyt miskolci műgyűjtő, Barna György rendkívül értékes népviseleti gyűjteményének konzerválását és restaurálását annak érdekében, hogy a belátható jövőben a kollekcióhoz méltó kiállítás legyen belőle. 
 

Ezzel vissza is kanyarodhatunk Barna György egyedülálló gyűjteményéhez. Mit gondol, mikorra kivitelezhető a kiállítás? 
A város kormányzati jóváhagyással megvette a Lézerpont épületét, így nem kell kiköltöztetni onnan sem a kismesterség-, sem a népviselet-gyűjteményt. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy a kollekciókat önálló, új fejlesztésként kezeljük a következő néhány évben, és ott egy úgynevezett folkkomplexet, egy néprajzi kincsestárat hozzunk létre, odatelepítve Néprajzi Osztályunkat és gyűjteményünket. A új látogató-, muzeológiai és közművelődési központ egyébként a Győri kapu közösségi tereként is funkcionál majd, megvalósítva ezzel azt az elképzelésünket, hogy ennek a hosszú, kelet–nyugati irányú városnak a két végpontja, ezzel együtt a lillafüredi Herman Ottó Emlékház és a belvárosi épületeink között valahol félúton létrejöjjön egy jelentős kulturális attrakció. Szándékunk szerint júniusban a Múzeumok Éjszakáján, délután 3 órától éjfélig egyetlen alkalomra megnyitjuk a látogatók előtt a kiállítást, hogy az érdeklődők is megtekinthessék, hol tart jelenleg a gyűjtemény kezelése. 
 

Hogy állnak most az építkezéssel? 
Már szerkezetkész állapotban áll a főépület mögötti épületrész, a kivitelező jó ütemben halad. Szigetelési munkák, padlófűtés kiépítése, aljzatbetonozás, közműbekötések és ilyen jellegű munkálatok folynak. A tavaly márciusban elkezdett építkezés jelenleg 50-70 százalékos készültségi állapotban van. A Herman Ottó Múzeum bővítése és környezetének fejlesztése az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a magyar kormányzat vissza nem térítendő támogatásából csaknem 1 milliárd forintból valósul meg. 
 

(A borítóképen: Dr. Szolyák Péter: a múzeum mindig is küzdött azzal, hogy a nagy volumenű kiállításokhoz nincsenek megfelelő terei)