Magyar kultúra napja

2022.01.22. 12:00

Így került aszú a himnuszba

Világhírű borkülönlegességünket sokan ismerték és dicsérték Európa-szerte.

BI

Fotós: Simon Moricz-Sabjan

Fotós: Simon Moricz-Sabjan

Január 22-én ünneplik Tokajban a magyar kultúra napját, amelynek időpontjául Kölcsey Ferenc „Hymnus” című költeményének végső keletkezési dátumát, 1823. január 22-ét választották 1989-ben. A város számára jelentős esemény ez, amit minden évben méltó módon ünnepelnek meg, műsorral, köszöntőkkel, díjak átadásával, hiszen Tokaj neve és leghíresebb nedűje, az aszúbor szerepel nemzeti imádságunkban, így örökre bevésve marad a magyarok lelkébe. 

 

De vajon hogyan került a harmadik strófába az ismert sor: „Tokaj szőlővesszein / Nektárt csepegtettél”? 

 

A vers keletkezésének idején a tokaji aszúbor már széles körben ismert és kedvelt ital volt. A legenda szerint az 1632. esztendőben készült először aszúbor, amikor a törökök betörései miatt a sátoraljaújhelyi Oremus dűlőjében a szőlőt csak novemberben tudták leszüretelni, emiatt megaszalódtak, megédesedtek a szemek, és már csak ebből tudtak bort készíteni. 

 

Szepsi Laczkó Máté, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja aztán ezzel a különlegességgel örvendeztette meg úrnőjét. A szájhagyományban terjedő történet maga lehet igaz, ahogy az is bizonyos, hogy ezekben az években már termett itt a furmint szőlőfajta.

 

De az elsőség és a feltalálás dicsősége biztosan nem az övék. Az aszúbort ugyanis már egy 1571-ben kelt örökösödési levélben megemlítik. Mégpedig magyarázat nélkül, ami arra utal, hogy már akkor is közismert volt. Erre az első írott bizonyítékra építve ünnepelték tavaly Hegyalján az aszúbor 450 éves jubileumát.

 

Voltaire és Petőfi is 

 

„Ha tokajit iszunk, éreznünk kell, hogy van Gondviselés felettünk, mert annyi gyönyört, mint ez a bor, csak egy végtelen jóságos Isten nyújthat” – írta róla Voltaire. Amire Petőfi kontrázott: „E hegyeken laknak az öröm istenei, innen küldik szét a világba apostolaikat, a palackokba zárt aranyszínű lángokat, hogy prédikálják a népeknek, miszerint e föld nem siralom völgye…” 

 

Kölcsey is Istenhez szól a Himnuszban, amelyet egy imának szánt. „Isten áldd meg a magyart!” Cs. Varga István irodalomtörténész szerint a vers tele van biblikus utalásokkal, és ahogy „a magyar jókívánság- és áldáskívánás formulája szerint kívánunk a hármasság jegyében »bort, búzát, békességet«, úgy a Hymnusban is megtaláljuk ezt a hármasságot: »Értünk Kunság mezein / Ért kalászt lengettél, / Tokaj szőlőveszszein / Nektárt csepegtettél.« A »Nektárt csepegtettél…« a világhíres tokaji borra, aszúra utal. A mező, a kalász a magyar valóság és élet kulcsszavai. Testet tápláló étel a kalász, ital a nektár, amelyek a kereszténység szakrális jegyei is: »a kenyér és bor színe alatt« ismétlődik a szentmisén a szent áldozat”. 

 

Nemzeti imádságunkban ekképpen jelenítette meg jelképesen a bort és a kenyeret Kölcsey Isten áldásaiként, amelyekkel az Úr bőséggel táplálja hozzá hű magyar gyermekeit.

 

A program

 

A tokaji önkormányzat, immár hagyományosan, az idén az ötvenedik tábor megrendezésére készülő Tokaji Írótábor Egyesülettel közösen ünnepli szombaton a városnapot és a magyar kultúra napját a Paulay Ede színházban. A kiállításmegnyitóval egybekötött ünnepségen beszédet mond az egyesület elnöke, L. Simon László, valamint Koncz Zsófia országgyűlési képviselő, Posta György polgármester és Májer János alpolgármester, aki a kiállítás alkotóit köszönti. A megemlékezés keretében adják át a városi kitüntetéseket is. Közreműködik Tokaj Város Vegyeskara és Iván Szandra énekes, zeneszerző, zongorista.

 

(A borítóképen: Tokaj szőlővesszői)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában