Miskolci operafesztivál

2022.01.13. 11:30

Egy korszak vége: majdnem két évtized operákkal

A legszomorúbb fejleménye volt a térség kulturális életének 2021-ben, hogy az eddig ismert formájában megszűnt a miskolci operafesztivál.

Bujdos Attila

Fotó: Bócsi Krisztián

Fotó: Bócsi Krisztián

Elköszönt a Bartók Plusz fesztiváligazgatója – a hírt tavaly májusban közöltük. Kesselyák Gergely Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes művész a miskolci operafesztivál alapítói között volt. Munkássága része a 2001-ben kezdődött, nemzetközi ismertségre jutott rendezvény megreformálása, a helyi közönségnek szóló Ezrek Operája sorozat bevezetése és az opera megújítását, az új népoperák születését szolgáló operaíró verseny elindítása, menedzselése – foglaltuk össze akkori írásunkban.

 

Ennyi volt

 

A bejelentés előzménye volt, hogy Veres Pál miskolci polgármester az index.hu-nak nyilatkozva közölte: 2020 után 2021-ben sem lesz operafesztivál. A döntést ismét a járvánnyal indokolta. Ugyanitt arról is beszélt: a Bartók Tavasz részeként képzeli el a miskolci operafesztivál jövőjét.

 

Erre is reagált a fejleményről a sajtóból értesülő Kesselyák Gergely: „Nincs más választásom, mint e döntést tiszteletben tartani, az én fesztiváligazgatói szerepvállalásom viszont ebben az esetben szükségtelenné válik” – fogalmazott.

 

A miskolci operafesztivál jövőjét érintő újabb érdemi közlést azóta nem találtunk. Ha valóban komoly szándéka a folytatás bármilyen formában a helyi kultúrpolitikának, az biztos, hogy nem azzal a miskolci önkormányzat által alapított, és még 2021-ben is önkormányzati költségvetésből támogatott céggel képzelik, amelyiknek eddig a Bartók Plusz szervezése volt a feladata: a Miskolci Operafesztivál Kulturális Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2021. június 29-i végzése szerint végelszámolás alá került.

 

A fejlemények tehát nem igazolták Veres Pálnak és az őt támogató politikai erőknek az úgynevezett Nagy-Miskolc programjukban 2019-ben tett vállalását: „vissza kell állítani az operafesztivál régi rangját”.

 

Hogy mit veszített ezzel Miskolc, a helyi közösség, az beláthatatlan – a nemzetközi operafesztivál és a város közös történetének értékelése még várat magára. Ehhez egyelőre nem használható a fesztivál hivatalos honlapja, a rajta található kezdetektől tartó dokumentációval – vélhetően a végelszámolás lendületének következtében – eltűnt a világhálóról. Sorsával külön írásban foglalkozunk, várhatóan az Észak-Magyarország szerdai számában.

 

Miskolc felragyogott

 

Az Észak-Magyarország korábbi cikkei alapján úgy emlékezhetünk vissza: a fesztivál lehetett az utolsó nagy, megvalósult miskolci álom. Az ötlet világra szóló volt. Az egyik alapító, Müller Péter Sziámi így nyilatkozott róla 2001 áprilisában: „Mostanra összeállt egy karakteres program, ami a párját ritkítja a világon: június 15-től 23-ig itt lesznek a ma operamesterei a Scalától a Metropolitanig, és a jövő sztárjai Kijevtől Zágrábig. A Bartók+... fesztivállal olyat találtunk fel, ami eddig nem volt. [...] Bár lehet, hogy nem itt van a legnagyobb gazdagság a világon, de Miskolc alkalmas rá, hogy kedélyes város képét mutassa. [...] Én már láttam álmomban felragyogni Miskolcot...”

 

Néhány héttel később, a jövőt alapozó Bartók+Verdi értékelésére Sziámi a másik alapítóval, Hegyi Árpád Jutocsával, a Miskolci Nemzeti Színház akkori igazgatójával szerkesztőségünkben vállalkozott. Tőle idézzük: „Akik itt jártak, egészen elképesztően jónak tartották az itt látott műsorokat.” A rendezvény 9 nap alatt 26 operát és koncertet hozott a városba, körülbelül 20 ezer látogatóval, ezen belül 10 ezer fizető nézővel.

 

A térség fellegvára

 

Közkeletű – a Wikipédia által is átvett – értékelés szerint az operafesztivál néhány év alatt a közép-európai operaélet fellegvárává tette Miskolcot. Ebben sokaknak van óriási érdemük, mindenekelőtt Bátor Tamás operaénekesnek – aki 2004-től töltötte be a fesztiváligazgatói posztot a Bartók+... élén, és garantálta az izgalmas tartalmat ahhoz a kerethez, amely az operajátszásban a kelet és nyugat kapujává tette Miskolcot –, és Kesselyák Gergelynek – aki 2011-től tért vissza, és a bevezetőben már jelzett új irányt képviselte a Bartók Plusz Operafesztivál fesztiváligazgatójaként. Koncepciója másféle horizontot keresett és talált a fesztivál számára: új népoperák születésének ösztönzése, az operairodalom kevésbé ismert, de nagy jelentőségű műveinek bemutatása révén kerülhetett fel fesztiváligazgatósága rövid idejére Miskolc a nemzetközi operaélet térképére.

 

Visszatekintő - Milyen év zárult 2021. december 31-én? Hogyan emlékszünk majd rá: mit hozott és mit vitt a régió kulturális életében? Az emlékezetes fejleményekre tekintünk vissza sorozatunkban, elsősorban azoknak az eseményeknek és fordulatoknak a felidézésével, amelyekkel az Észak-Magyarország is foglalkozott az előző esztendőben. (Folytatjuk.)

 

(A borítóképen: A miskolci operafesztivál rengeteg emlékezetes előadással írta be magát az operajátszás történetébe. Jean-Philippe Rameau Artemisz diadala című operáját a romos egyetemi fűtőműben mutatták be 2007-ben. A rendező a fesztivál visszatérő alkotója, Kovalik Balázs volt)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában