Magyar kultúra napja

2022.01.22. 10:30

Collegium Hungaricumok Rómától egészen Párizsig

A külföldi magyar intézetek Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének nevét vették fel.

Kiss Dániel

Liszt Ferenc 1865-ben Fotó: Fortepan, Francia Nemzeti Könyvtár

Liszt Ferenc 1865-ben Fotó: Fortepan, Francia Nemzeti Könyvtár

A jogszabály szerint is meghatározott célja a kedvező Magyarország-kép kialakítása a nemzeti érdek képviseletén és gazdasági kapcsolatok alakításán túl a magyar külképviseleteknek. Ennek jegyében külföldi magyar kulturális intézeteket vagy kulturális szolgálatokat működtetnek.

 

Nem meglepő így, hogy egy adott országban a magyar külképviselet – például nagykövetség – hazánk kultúráját minél több embernek igyekszik bemutatni, helyi magyar kulturális programok megrendezésével és népszerűsítésével is.

 

A magyar kultúra terjesztésével és népszerűsítésével a korábban Balassi Intézetként ismert szakmai irányítóközpont foglalkozik, 2016 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerves – szakmai önállóságát megőrző – részeként.

 

Az ilyen intézetek múltja jóval korábbra nyúlik vissza. A magyar kultúra és tudomány népszerűsítésének, valamint a magyar állam céljait szolgáló tanulmányok és kutatások elvégzésének céljából létrehozott első külföldi állami intézmény a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet volt, amely 1916 novemberében alakult meg. A kulturális diplomácia intézményrendszere a két világháború között virágzott fel gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt. Bécsben, Berlinben, Rómában és Párizsban ekkor alapították az első máig működő, az oktatással és tudománnyal kiemelten foglalkozó Collegium Hungaricumokat.

 

A világ minden szegletében

 

A külföldi magyar intézethálózat „zászlóshajói” a kulturális intézetek, melyekből világszerte 26 működik Bécstől Zágrábig, New Yorktól Delhiig, a föld számos pontján. Azokban az országokban viszont, ahol nem működik ilyen kulturális intézet, oktatási és kulturális diplomaták is segíthetnek a kulturális diplomáciában. Ilyen szakemberek Ammánban, Bakuban, Hanoiban, Kijevben, Madridban, Sanghajban, Sao Paulóban és Tel-Avivban végzik jelenleg a munkájukat. Minden magyar külképviselet feladata, hogy építse a kulturális kapcsolatokat hazánk és a fogadó ország között, így magyar intézet és szakosodott diplomaták nélkül is megvan a lehetőség, hogy a helyiek megismerkedjenek a magyar kultúrával a világ csaknem minden szegletében.

 

A magyar kulturális intézetek hálózatának célja saját leírásuk szerint többek között a nemzeti kulturális örökség megőrzése és széles körű megismertetése, mindezek mellett a határon inneni és túli magyarság kulturális kapcsolatainak ápolása.

 

Ezek az intézetek könyvtárat is működtethetnek, magyar nyelvoktatási központot vagy galériát is fenntarthatnak, ezzel még mélyebben bevonva a fogadó ország lakosságát a magyar kultúra megismerésébe.

 

Ezek az intézetek könyvtárat is működtethetnek, magyar nyelvoktatási központot vagy galériát is fenntarthatnak, ezzel még mélyebben bevonva a fogadó ország lakosságát a magyar kultúra megismerésébe.2021. szeptember elseje óta a Collegium Hungaricumként működő intézetek kivételével mindegyik külföldi magyar intézet a zeneszerző Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének nevét viseli.

 

(A borítóképen: Liszt Ferenc 1865-ben Fotó: Fortepan, Francia Nemzeti Könyvtár)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában