2021.12.26. 15:00
Akartam bölcsőt – ahogy József látja
Sipos Erzsébet adventi költeményét tágabb családjában rendszeresen felolvassák karácsonykor.
Fotó: Shutterstock
Különlegesen szép adventi verset kaptunk Toplenszki Józsefnétől. A húga, Sipos Erzsébet írta a költeményt, a mű nemrégiben a Neked adom című kötetben is megjelent, amely a költőnek immár második kötete. Sipos Erzsébet 1956-ban Sátoraljaújhelyen született, magyar–történelem szakos diplomát szerzett. A kötet címadó verse első díjat nyert a Bükkről kiírt versíró pályázaton.
Különleges szemszögből
Az Akartam bölcsőt című adventi mű a család kedvence, azért is, mert különleges szemszögből, Józseféből meséli el Jézus születésének történetét. Mint Erzsébet nővérétől megtudtuk, rendszeresen felolvassák a családi ünnepeken. Íme, a vers:
Akartam bölcsőt
Akartam bölcsőt,
Isten, lásd a lelkem,
szépen megmunkáltam az anyagot,
tudod Uram, én ács vagyok.
És akartam, hogy legyenek
majd segítő asszonyok,
hozzanak puha gyolcsot,
édes illatot,
míg én szemérmesen
majd kint várakozok.
És akartam kis fateknőt,
fürdető kádat...
Ó, Máriám!
Meleg ételt,
hogy legyen erőd,
s tápláld a csöppnyi szájat.
És nyugalmat én,
Uram, akartam,
és mégis útra keltem,
s most itt vagyok
a legszegényebb helyen,
s köröttem néhány
kérődző, jámbor állat
micsoda kegyelem,
micsoda alázat!
S amit földi ember
át nem élhet soha,
csendben mellettem
megtörtént a csoda,
s úgy éreztem,
felettem szárny suhan,
s lelkemben
kimondhatatlan
hála van.